Tévedés

 

 

Bágyadt szörfösök karalábét majszoltak,

Unatkozva várták a megrendelt hullámok érkezését,

Aranyozott jachtok fényétől tüsszögött a Nap,

Elmosódott tekintetek vetültek az ég felé.

 

A rollzrojszok egykedvűen álltak a parkolóban,

Hol kóbor kutya kapirgált morzsáért,

Egy idősebb vendégnek feltűnt a szokatlan,

Talán adjunk enni - rémlett emlékeiből,

S szinte lázba hozta a különös élmény.

 

Kortyolt még zuzmarás italából,

Lassan két lábra állt, s azon tűnődött,

Merre induljon jócselekedetet tenni.

Pazar lakomák színhelyén kezdte,

Ám dugába dőlt nemes terve,

Mihelyt első lépését megtette.

Csak osztályon felüli étterem van,

Steril konyhával, a maradékot elégetik,

Tudatta a séf, meghajolva derékig.

 

Míg csalódva visszament a napozóra,

Megtért eszében, mi lenne, ha vásárolna.

Szomorú kép tolult elébe,

Az üzletekben csodás kelmék, brillek

Rendelésre repülőgép is, étel nincsen.

 

Ételt minden mennyiségben

A zárt osztályon kérjen!

 

A sziget gondnoka felfedezve a hibát

Éjszaka útjára tette a kutyát.

A turista, eszményi fél, szürkületkor eltűnődött,  

Hogy valamire szánta a délelőttöt,

De a csillogó poharak, ragyogó tükrök, tálcák

Csírájába fojtották az emlékezés vágyát.

A gazda, a remek ember, mindenki gondolatolvasója

Másnap, csendes magányában szánt időt arra,

Hol volt az esze annak a kutyának, csóválta a fejét némán,

Csontot itt, ahol a vendég a levegőért is fizetni kíván?

 

 

 

Kép forrása