Örökre szép

 

légy szép, még megteheted,
benned a kód, ismered,
mindig szép lehetsz,
ha önmagad tiszteled.

 

legyél tiszta,
mint fehéren olvadó,
frissen esett hideg,
de melengető hó.

 

kristályként ragyogj fel,
mint hűs vizű tó,
és ne ítélj, szerinted
mi lenne jó.

 

a szívedre hallgass,
ha az ész az úr,
szív nélkül az ész is
gyakran megvakul.

 

a szívnek kell győzni,
ha mást is mond most az ész,
és ne törjön el ketté,
ha az út nehéz.

 

Istennek akarj
mindig tetszeni,
nem vagy elég szép,
ha szépséged emberi.

 

igazságot keress,
és ne csak a jogot,
hogy mi az igaz, érzed,
kezdetektől tudod.

 

Isten megalkotott,
lelkednek templomot,
kimondhatod méltán,
hogy én ember vagyok.

 

fogd jó erősen Isten kezét,
és légy szép!
szép a világnak, és szép nekem,
lépted ha látom, felismerem.

 

ha megtartod,
csak akkor add szavad,
ha kimondtad már,
szavadnak rabja vagy.

 

használj helyes mércét,
tudd, hogy mi az érték,
és könyörgöm, légy szép!
még megteheted, szép a világnak,


...és örökre szép nekem, örökre szép, igen...

 

 

 

("ha megtartod,

csak akkor add szavad, 

ha kimondtad már, 

szavadnak rabja vagy."

Ez nagyon-nagyon jó megfogalmazás, tetszik! - Eliza)