Közönyt játszani


taníts meg ma, édes,
közönyt játszani,
dübörgő zajban is,
csöndnek látszani.

 

hangzavarban is,
a szótlant hallani,
olvadáskor
jégként zajlani,
megérezni téged,
és nem bevallani.

 

szín-kavalkádban
átlátszónak lenni,
és taníts engem most,
szeretve feledni.

 

taníts száraz lábbal,
egyszer vízbe lépni,
és taníts meg újra,
tenélküled élni.

 

tó lennék ma érted,
sima víztükör,
a felkelő nap rajta
fényben tündököl.

 

nem bántja most semmi
fagy, se szél,
és nem tudja meg senki,
hogy sír a mély.

 

taníts meg ma kedves,
közönyt játszani,
eltűnni a zajban,
és csöndnek látszani.