Hibáztam - Éljen A Szerelmesek Napja!

 

 

Ha volt is élet

Már megszűnni látszék

Lassan élesebb lesz minden árnyék

 

Összefolynak évek

Elszállnak a napok

Azt hiszem már végleg a földön ragadok

 

Ujjaim remegnek

Csak nézek az égre

Igazán kijózanodhatnék végre

 

Az ajkam még üvölt

De hangom már néma

Miért nem gondolkozom előre néha?

 

A beszéd már kevés

Élet nem menthető

A fagyos vég vajon még elkerülhető?

 

Magány és szeszéj

Távozzatok tőlem

Nem akarom, hogy végül egy szörny legyen belőlem

 

Hibáztam, belátom

Végzetes bűn ez

Érdemel-e bocsánatot ki másoktól elvesz?

 

 

 

 

Kép forrása