Ha fölszáll a kék madár - Éljen a szerelmesek napja!

            Ha fölszáll a kék madár               

 

          

Elraboltad a szívemet, elraboltad a lelkemet!

Tudnod kell, csak Téged szeretlek!

Nem tudom, miért érzem, de azt tudom

Én szívből ezt érzem!

 

Érzem, amit érzek, de Te vajon ugyanezt érzed!?

Nem hiszem! Túl szép, hogy igaz legyen!

Ez az, mi fáj nekem!

 

Kék madárként szállsz az égre,

nem is lehetne ennél édesebb a végzet!

S mikor a halvány napsugár felragyog,

Szememben a gyémánt könnycsepp ott ragyog!

Kinyílik a rózsa szívemben, s csak "ez a kék madár"

Dalol a lelkemben!

Úgy szeretem hangját, hát még az arcát!

S hacsak nekem muzsikál, szertefoszlik minden, mi homály!

Lágy zenét varázsol az ajkamra, s elcsábít édes mosolya!

Kék madár! Olyan bűbájos mindened, hogy én a nyomodba sem léphetek!

 

De csitt! Csend legyen!... S csend vala!

 

Nézd! Én ott állok a tónál! Belenézek némán, furán!

Szememből a könnycsepp lecseppen,

S a kék madár a tó tükrében fellebben!

 

Ekkor felnézek az égre, egyenest a kék madár két szép szemébe,

Majd vissza a morajló tó tükrébe!

 S a válasz szememben ott ragyog, mit csak

e kék madárnak suttogok-suttogok!

 

De várj, én is elmondom!:

Ha e kék madár szíve lenne a tó, szívemet adván,

boldogan lennék én az Ő szívében a kristályos, tiszta víz!

 

„A tó talizmánja!"