Elnézést! Kedves Eliza-Beth!

 

 Drága Eliza!

Jókai Mór egyik könyvében, talán a Janicsárok végnapjai címűben olvastam, (Jókai szakértők kíméljenek!) hogy valamilyen ünnep alkalmából nagy fölvonulást tartottak a törökök, ahol a topcsik, eskendzsik, szpáhik és janicsárok között fölvonult egy csoport félmeztelen dervis is, akik ismételgetve így kiabáltak: Hasszán, Husszein hú és utána szöges ostorukkal visszakézből egy nagyot csaptak a hátukra. Beálltam én is közéjük, csak én azt kiabáltam: Ne haragudjbocsáss meg, Eliza-Beth! és utána a fizikainál sokkal erősebb lelki fájdalmat éreztem, mert biztos szomorúságot okoztam Neked avval, hogy nem köszöntem meg, és nem reflektáltam könyvemhez írt előszavad befutásáról. Egy mentségem van csak, áldozatául estem a WIndows, Google, Microsoft, Yahoo egymás ellen vívott vallásháborújának Én g-mailes vagyok, és sokszor előfordul, hogy választ a leveleimre pl. hot-mailen kapok. Így fordulhatott elő, hogy ma, végigfutva, selejtezve a hot-mailen, ráakadtam régen várt, két hónapja ott dokkoló, - könyvemhez írt - előszavadra.

Így most - ezt az utat választva - szeretném megköszönni fáradozásodat, melynek tartalmáról csak annyit: Olyan jól sikerült, hogy szinte vétek, az enyémet hozzá biggyeszteni!

Sok szeretettel Andy.  

 

 

A kép forrása