Dezső Ilona Anna: rapsicok

 

szorgos kezével élethálót sző a gonosz

kifeszítve sok nyomorúsága belsőmben

bölcsen didergő bőr verejtéket sokszoroz

tátong bosszúságverem gazzal körbenőtten

 

fonalát hozzá

egy pók sodorja cipőmben

 

csúfolkodó rapsic az ember vad ál-állat

korgó bendője hajtja saját vére ellen

utcasarknyi gyönyörben kéreti borpárlat

utálat kínos nyálát csurrantja eltelten

 

fonalát mellé

egy pók sodorja kelletlen

 

ujja pörög javítja a megtépett hálót

hegyes szerszámmal kezében éveket foltoz

ostoba károsult követel igazságot

gyűlölet oltárán rettegő tudás áldoz

 

egy pókot

a világ felnő a hazugsághoz