Dezső Ilona Anna : Kavicsok II.

 

kavicsok mindenütt

az utcán a házban az ágyban

az ablakom is belőlük ered

betörték meggyaláztak

súlyuk nyomja szívemet

guruljatok le végre törjetek össze

könyörülj rajtam sziklának morzsaléka

hát nem érzed amit én érzek

itt bent ahol egy varjú ülhetne

bölcs lehetne károghatna kedvére

kit érdekelne már mi jön tavasz vagy ősz

csak törjetek menjetek hagyjatok

hisz egyformán lop a nyár a téllel

rózsák lengenek a széllel

hol erre hol arra

kedvük hogyan tartja

ám a kavicsok őket is megölik

letörik szétverik

akár az én lelkemet

hát arassatok eleget