Búcsú Édesapámtól

 

 

Könyörtelen az idő, végtelenül véges,
versenyt futni véle nem is érdemes.
A földi utadra, ha visszatekintesz,
büszkeség tölti el halhatatlan lelkedet.

Harcos voltál mindig, a szabadság harcosa
- ez a szent cél lett életed záloga.
Keményen küzdöttél, semmi sem volt ingyen,
elszántságodért szeretett az Isten.

Mikor leventék közt a legifjabb Te voltál,
bátorságból már akkor is példát mutattál.
A szakmád csínját-bínját jól kitanultad,
ezzel méltó tekintélyed kivívtad magadnak.

Soha, senki nem tudott megtántorítani,
nem féltél a véleményed nyíltan kimondani.
A hazafias érzés veled született,
erőt adott a hit s a nemzetszeretet.


Minket is mindig arra tanítottál,
hogy Emberek legyünk, őszinték és tiszták.
Az utolsó órákban még valamit mondani akartál,
de a szó elnémult, és csendben elaludtál.

Szívünk fájdalomtól csordul most,
hogy Tőled búcsúzunk,
de van egy közös, szent vigaszunk:
a lelked él, és majd találkozunk.

 

 

 

Drága Édesapám!


Igazi hős voltál, hősként éltél, és hősként távoztál ebből a világból. Egész életutadat, kitartó tenni akarásodat példaként lehet állítani bármely nemzedék elé.

Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint egy 2010-ben készült interjúrészlet, amelyben így vallottál önmagadról:


"1945. február 8-án leventeként önként vállalt felderítő bevetésen voltam, ahol hárman indultunk el, de csak én értem vissza. Amikor eltemettük a bajtársainkat, akkor odajött hozzám a levente parancsnok, aki nagyon kemény ember volt, és teljes meglepetésemre azt mondta: „Tudod, bajtárs, azért nem haltál meg, mert neked valamit még meg kell cselekedni, amit az Isten tőled elvár". Két nap múlva kezdtem el gondolkodni, hogy megyek és megkérdezem a parancsnok urat, mi az, amit nekem meg kell cselekedni, sajnos azonban már nem tudtam feltenni a kérdést, mert hősi halált halt. Attól a pillanattól minden nap keresem, hogy mi az, amit nekem meg kell cselekednem, mert elvárja tőlem az Isten, és nagyon szeretném, hogy ha ezt a gondolkodásmódot nagyon sok ember magáénak érezné. Egyetlen vágyam és reményem, hogy fel fog támadni ez a magyar ifjúság, és keresni fogja azt az utat, amelyen járnia kell, ebben nagyon reménykedem."


Legyen áldott minden szavad, két dolgos kezed, imádkozzál értünk ott fenn, az angyalok között, és Csaba királyfi csillagösvényén járva mutasd az igazság, a szeretet és a béke felé vezető utat! 
Emléked örökre szívünkben él, nyugodj békében!
Mindig büszke voltam Rád, és nagyon szeretlek.