Áprilisi fagyok 2. rész

Képtelen eldönteni, hogy szereti a férjét vagy utálja, mindkét érzelem egyszerre ott motoszkál a lelkében, hol egyik, hol másik kerül az előtérbe, attól függően, éppen milyen kedve van a férfinek. Alapvetően nem rossz ember Gyula, ha józan, azért is hagyta magát hat évvel ezelőtt rábeszélni a közös gyerekre és megszülte Kirát, aki immár a szeme fénye, mert Danika hónapokon belül egyetemista lesz, egyre kevesebbet tölt otthon és nem lesz, aki erőt öntsön belé, amikor Gyula felönt a garatra. Férje első házasságából származó lánya, Borika, huszonnyolc éves, igazi szépség, aki nem tudja eldönteni, hogy  családot alapítson, vagy  a gondtalan szinglik életét élje, és folyamatosan pumpolja az apját, ha kell neki valami alapvetően felesleges, ámde drága ketyere, vagy egy új ékszer, bár, ez utóbbiakat szívesen elfogadja az éppen aktuális udvarlóitól is, akikről előre kiszimatolja, hogy milyen anyagi helyzettel rendelkeznek, mert számára a pénz az isten, az érzelmeket csupán múló rosszullétnek tekinti.

Jó lenne egyszer megfejteni, miért féltékeny Bori Danikára, amikor egyformán nevelte őket, és Kira születése után sem változott a helyzet. Megpróbálta mostohalányát az érettségi előtt rábeszélni a továbbtanulásra, azonban Bori hajthatatlan maradt, neki elég, ha szakmát tanul, pedig jelesre érettségizett. Sikeres kozmetikus lett, és emellett a megyei reklámszövetségen keresztül modellkedik is, népszerűsítve a megyei vállalkozásokat.

Kira egy szőke, fürtös hajú angyalka, aki imádja mindkét féltestvérét, az apját pedig valósággal isteníti. Eszter vigyáz arra, hogy kislánya semmit se vegyen észre a férje és közötte dúló viharokból, mert tanárként megtapasztalt már egyet, s mást az elvált szülők deviáns gyerekeiről, ezért ment férjhez másodszor is, és ha a sors úgy hozza, talán harmadszor is párra találna, bár nem áll szándékában elhagyni Gyulát. Még nem. Az is lehet, hogy szépen megöregszenek, elcsitulnak a viharok és békés, boldog nagyszülők lesznek.

Reggel ötkor felkel, iszik egy kávét, és felteszi főni az ebédet, mert ballagás utánra nagy családi ebédet tervez, s úgy számol, hogy azon ott lesznek Danika apjáék és keresztanyjáék is. Bori jelenléte bizonytalan, azt sem ígérte, hogy ott lesz a ballagáson, mert neki szombat délelőtt is okvetlenül dolgoznia kell, egyébként is, csak kocsival jöhetne, és akkor már egy pohár bort sem ihat. Legszívesebben megmondta volna a lánynak, hogy nem kellett volna elköltöznie otthonról és méregdrága albérletet kivenni a megyeszékhelyen. Sokkal kevesebbe kerülne a bejáráshoz szükséges benzin, mint amennyi az albérlet költsége a rezsivel együtt, de inkább hallgatott. Bizonyos szempontból neki is könnyebb, ha nem lakik itthon Bori, így nincs közöttük súrlódási pont.

A süteményeket és az ünnepi tortát megrendelte a cukrászdában, azokért majd beugrik hazafelé jövet, két perc az egész. A tűzhelyen gyöngyözik a leves, fő a pörkölt és a sütőben sül a hús, ideje felöltözni és kimenni az udvarra, kiengedni a kétlábú jószágokat, mert a négylábúak ellátása Gyula feladata.

Csípős, hideg a reggel, mintha még március eleje lenne. Összehúzza magán az otthoni kabátját, ami szinte folt hátán folt, de nagyon meleg és nincs szíve kidobni. Három éve megállapodott Gyulával abban, hogy nem érdekli, mennyit keres a férje, de hetente adjon haza negyvenezer forintot a háztartásra és a rezsire, a többivel azt kezd, amit akar. Akkoriban még jól ment a férfi vállalkozása, dőlt a pénz, csakhogy amint Bori észrevette, hogy apja zsebét húzzák a tízezresek, azonnal megpumpolta, olyannyira, hogy még a cigarettára is Esztertől kellett kunyerálnia. Tetszett neki a havi negyven ezres pénzleadás, a többiből néha félre is tudott tenni, de a takarékosság nem tartott sokáig, mert hamar elköltötte azt is. Eszter azonban a férjétől kapott pénzt megspórolta, szépen gyűlt a pénze a takarékban, mert kell Dani és Kira iskoláztatására. Közben kinevezték iskolaigazgató helyettesnek, nőtt a fizetése, és abból gazdálkodott. Élelmiszerre éppen annyit költött, amit nem tudott megtermelni a kertben, húst is csak ritkán vásárolt, ott volt a baromfi, meg negyedévente levágtak egy-egy sertést is.

Fél óra alatt végez a teendőkkel, és Gyulát kávézás közben találja a konyhában.

-         Jó reggelt, Esztikém! De friss voltál!

-         Szervusz, Gyula!  Igyekezz, mert legkésőbb nyolckor el kell indulnunk!

-         Hamar elkészülök, ne aggódj. Mi lesz a reggeli? Ugye sütsz egy kis szalonnát tükörtojással?

-         Persze, sütök. Megyek, felébresztem Kirát, mert neki legalább egy óra kell, mire magához tér.

Megvárja, amíg férje kimegy a dolgát végezni és előveszi a fiának szánt ajándékot, egy arany pecsétgyűrűt, melybe belevésette: Matúra 2016. Az ékszerdobozt díszes papírba csomagolja, masnit is fabrikál rá. Megbeszélte Gyulával, hogy ez lesz az ajándékuk, de a férje csak mosolygott, jól van, Esztikém, te tudod.

-         Nyuszi, mikor megyünk Dani ballagására?

-         Nemsokára kicsim, nemsokára.

Kirát nem lehet ilyen könnyen lerázni.

-         Felvehetem a szép ruhámat?

Ideje megnézni az ebédnek valót, utána lehet készülődni.

-         Persze, felveheted, de kardigán is kell, mert hideg van odakinn.


Előzmény

Folytatása következik.....