Yolla - Az élet sója (2/6)

Mint virág körül a darazsak, úgy rajzanak körülötte a férfiak.

 

 

Boglárka


Ma végre Boglárka alhatna délig is, mégis felébred reggel hatkor. Megszokta már, bármilyen későn érjen is haza, hétkor a kórházban a helye. Főnővér létére nem késhet, nem beszélve arról, hogy valamennyi súlyos műtétnél ő maga a műtősnő. Állandóan észnél kell lennie, mert amilyen szédültek a sebészek, minden hibájukat a segédszemélyzetre hárítják.

Amikor harmadszor sem veszik fel az orvosira, elhatározza, ha nem lesz sebész, akkor is a műtőasztal mellett akar állni. Beleveti magát az élet sűrűjébe, szépségversenyen kétszer is második lesz, miközben tanul, és négy műszakban dolgozik nővérként. Közben elvégzi az egészségügyi főiskolát is és a prof csodálkozik, hogy továbbra is nővér marad.

Időnként megbízást kap háziasszonyi teendőkre az egyik multicégtől. Ez a munka jobban fizet, mint a főállása.

Mint virág körül a darazsak, úgy rajzanak körülötte a férfiak. De a szerelem elkerüli. Mindegyik széptevőről előbb-utóbb kiderül, hogy csak a teste érdekli, a lelke nem. Az érzelmei sem. Szívós munkával megteremt mindent, amire szüksége van, lakást, autót, nyaralót. Szeret szépen és divatosan öltözködni. A szüleihez kéthetente jár. Állandóan rágják a fülét, hogy menjen férjhez, mert unokát szeretnének és kifut az időből. Ebben igazat ad nekik. Szeretne gyereket, de nem akarja feladni a függetlenségét. Jaj, lenne neki, ha anyja megtudná, hogy egy rántottát sem készít magának. Nem tud főzni, még azt is elfelejti, amit kamaszként megtanul. A takarítást és a mosás-vasalást is a bejárónőjére bízza.

Lustálkodna még, ha a telefon miatt nem kellene elhagynia a franciaágyát.

- Szia, Boglárka, felébresztettelek?

- Szia, dehogy, már ébren vagyok.

- Ugye, nem gondoltad meg magad?

- Megállapodtunk, Balázs. És én mindig tartom a szavam.

- Érted mehetek hatra?

- Persze, várlak. Szia.

- Pontos leszek. Szia.

Érthetően izgul Balázs az este miatt, most akarja bemutatni a családjának.

Boglárka munkahelyén, a kórházban ismerkednek meg, ahol Balázs éjszakai ügyeletet vállal, nem csupán az anyagiak miatt, hanem gyakorlati tapasztalatok reményében. A napközbeni rendelés mellett a fiúnak kevés ideje jut az alvásra, neki könnyebb a négy műszak miatt.

Az éjszakai műszakban kevesebb a személyzet, mégis jobban összekovácsolódnak. Minden órában főzik a kávét, amelytől állandó kávéillat lengi be az ügyeletes orvosi szobát. A lánynak feltűnik a magas, vékony orvos, aki mindenkivel kedves és barátságos, mégis udvariasan három lépést tart a személyzet valamennyi tagjával, a professzortól a betegápolóig, kivétel nélkül. Ám a betegekkel felszabadultan beszélget, nyugalma, magabiztossága legalább annyit ér, mint a szakmai felkészültsége. Ha legkisebb kételye támad, konzultációt kér, a beteg gyógyítása számára a legfontosabb.

Tetszik neki a fiatal orvos, talán éppen azért, mert az egyetlen férfi a kórházban, aki nem teszi neki a szépet, nem keresi készakarva a társaságát. Barátnak tekinti, akivel jókat beszélget, még ha csak néhány percre futnak is össze. Hónapokig tart közöttük a kellemes, felhőtlen kapcsolat, mígnem behoznak egy balesetet szenvedő fiatalembert, akit Balázs vesz fel. Szokásához híven barátságosan kikérdezi a beteget a baleset körülményeiről. A vizsgálat során belső vérzésre gyanakszik, gyanúja beigazolódik és fél óra múlva a beteg már a műtőasztalon fekszik.

Hajnali háromkor végeznek a műtéttel és Boglárka majdnem összeesik a fáradtságtól.

- Jó estét, Boglárka, gyere, ülj ide az ablak mellé, fáradság ellen legjobb a friss éjszakai levegő és a forró kávé. Tej és cukor nélkül, hogy megmaradjon a szép alakod.

 Elmosolyodik.

- Drága doktor úr, eltévesztette, nem vette észre? Letegezett. Gondolom, az öregebb jogán. Te vagy az első az orvosok között, aki nem gépnek tekint és a férfiak között, aki nem akar azonnal az ágyba cipelni.

- Bocsánat, de meghívhatlak egy italra a műszak után? Valóban nem áll szándékomban, hiszen mialatt átszabtátok a fiút, legalább tizenkét beteget kellett ellátnom, és nincs erőm a lepedőakrobatát játszani, mert ha délelőtt nem alszom legalább négy órát, a délutáni rendelésen összekeverem a hashajtót a vízhajtóval. És akkor jaj lesz a betegeimnek. Elnézést a megelőlegezett tegezésért, ígérem, lesz még alkalmunk meginni a pertut. Rendben?

Az első alkalmat több követi, egy italból számtalan ital lesz, feltéve, ha a kávé és kóla italnak számít. A barátságból szerelem lesz és elhatározzák, hogy összeházasodnak. Ma este mutatja be Balázs a szüleinek.

Gyorsan beágyaz, zuhanyozik és feltesz egy kávét. Amíg elkészül a fekete nedű, felöltözik. Reggeli gyanánt fél vajas-mézes zsemlét eszik, csak úgy állva. A kávét keserűn issza és forrón.

Megígérte a barátnőjének, hogy felugrik hozzá néhány órára és együtt is ebédelnek.

Az autóban szokás szerint bömbölteti a rádiót. Együtt énekli az előadókkal a számokat, teljesen átadja magát a zenének. Két kerülettel arrébb eszébe jut, hogy legalább egy bonbont kellene a barátnőjének venni. Gyorsan lehúzódik, de a kerék megpattan a magas útpadkán és belecsúszik a félig a járdán parkoló dzsipbe. Ha nem lenne bekötve a biztonsági öve, kirepülne a szélvédőn. Az ütközésnél hirtelen megfeszül az öv, elzsibbasztja a hasát és a jobb mellét.

Bogi megszédül, s percekig nem tudja, mi történik körülötte. Amikor feleszmél, érzi, hogy a feje puha bőrdzsekin nyugszik és egy nagydarab, magas, egyenes tartású, mákos hajú, villogóan fehér fogsorú, középkorú férfi utasításokat ad a körülötte állóknak.

- Kérem, ne hívjanak mentőt... rendőrt sem... én vagyok a hibás...

Márton meghallja a lány halk szavát. Elhallgat, és néhány pillanatig megpihen a szeme a formás, karcsú női testen. Az alakjára simuló, mélyen dekoltált, fűzöld ruhája kiemeli bőre fehérségét és dús, hosszú hajának természetes fekete színét.

Nagyot dobban Márton szíve, lélegzetelállítóan szép ez a nő. Letérdel mellé és remegő kézzel megsimogatja az arcát.

- Csitt, kedves, ne beszéljen. Úgy lesz, ahogyan akarja. Ha fel tud ülni, betesszük a munkatársaimmal a kocsimba és hazaviszem. Az autóját pedig elvitetjük a szervizbe, a többit később elrendezzük. Rendben? Pár percig csak feküdjön nyugodtan. Vannak fájdalmai?

A lány csak bólogat, utána rázza a fejét, s szemével követi a férfi minden mozdulatát.

- Uraim, számítok a segítségükre. Sándor, kérem, vegye ki a hölgy táskáját a kocsijából és tegye át az enyémbe. Telefonálok, utána Sós úr, segítsen nekem beültetni a kocsiba a hölgyet. Kovács úr, magára bízom az autó elszállítását. Kérem, vitesse el a szervizembe, itt a cím, és a nevemen vegyék fel javításra.

Márton eltávolodik a társaságtól, lehetőleg ne hallják a beszélgetést.

- Szervusz, Lívia. Kérlek, mondj le minden mai napi programot és vásárolj még egy csokor virágot, a fiam mennyasszonyának. Megvetted a feleségem ajándékát? Köszönöm. Hatra bemegyek értük, nem kell megvárnod. Viszlát, holnap reggel.

Visszamegy a többiekhez. Közben Sándor már elintézte a dolgát. Sós úr odalép a lányhoz, de nincs szükség a segítségére, mert amint Márton fölé hajol, átöleli a nyakát és a férfi úgy kapja fel az ölébe, mint a pelyhet. Megcsapja a lány parfümjének az illata. Szíve úgy kalapál, mint üllőn a kalapács. Hangosan, ütemesen.

Alig tud az útra figyelni. Ötvennyolc év kellett ahhoz, hogy megtalálja álmai asszonyát. Húsz perc múlva, ölében a lánnyal, átlépi Bogi lakásának ajtaját. Egyenesen az ágyhoz megy, gyengéden ráfekteti a lányt és csak azután néz körül. Enyhe gyöngyvirágillat lengi be az apró lakást.

- Köszönöm, hogy hazahozott. A fürdőszobában, a mosdó feletti szekrényben talál fájdalomcsillapítót és egy tubus gélt. Kérem, hozza ide!

- Hívjunk orvost, komolyabb baja is lehet.

- Nem, nincs semmi bajom. Nővér vagyok, tudom. Elég lesz, amit kértem.

Mire visszatér a fürdőszobából, a lány leveti a ruháját. Egy szál tangában fekszik, keresztben a hasán és a mellkasán széles, lilába hajló, piros csík virít.

- Kérem... ugye, beken a géllel... nagyon csúnya...

Márton gyengéd, körkörös mozgással megpróbálja a sérült bőrt bevonni a géllel. Ahogyan a keze közeledik a lány melléhez, egyre kevésbé tudja türtőztetni magát. Megoldja a gordiuszi csomót. Miközben a lány jobb mellét kenegeti a géllel, a balt lágyan kényezteti az ajkaival, és szabad kezével oldja az övét, szinte letépi magáról a ruháit. Boglárka kéjt érez és tudja, ez még fokozható. Felemeli a férfi fejét és ajkával az ajkát keresi. Édes a csókja, lágy és gyengéd. A férfi keze végigsimítja az ölét, s egy mozdulattal megszabadítja a tangától.

A következő órát szeretkezéssel és egymás kényeztetésével töltik. Végkimerülésig. Még egymás nevét sem tudják.

A lány arra gondol, most búcsúztatja a szingli életét. Ezt a mostani liesont nem kell bevallania Balázsnak, de a hostess munkát igen. Vagy egyszerűen csak abbahagyja, mintha sohasem lett volna élete része? Talán ez lenne a legjobb megoldás, és ellentételezésként sohasem faggatja Balázst a Jácinttal kapcsolatos barátsága okán.

Ezzel a házassággal mindketten csak nyerhetnek. Mennyi a szerelem ebben a kapcsolatban és mennyi az egymás iránt érzett szeretet és tisztelet, azt nem szabad firtatni. Nem is kell.

 

 

A kép forrása

Folyt. köv...

Első rész...


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!