XIV. Por qué - Éljen a szerelmesek napja!

Ezt a verset egy dal ihlette, ezért is kapta meg a címét is a versem.

 

 

Nézem, ahogy az esőcseppek ablakomon szétfolynak,

Érzem, ahogy könnyeim arcomon csorognak.

Tudom, hogy semmi sem változik meg holnap,

Ugyanúgy váltja a nap a holdat.

A folyó továbbra is mossa majd a köveket,

A lavina nem rombolja le a hegyeket...

 

Miért némulok el, ha mosolyra húzod szád?

Miért vagyok képes ennyi időt szánni rád?

Miért érzem nélküled az életem üresnek?

Miért hittem, hogy neked a legszebb csak én lehetek?

Miért akarja a sors újra meg újra, hogy szeressek?

Miért kell látnom egy arcot, amit aztán nem felejtek?

Miért kell egy csókért ezer könnyet fizetni?

Miért kell az életemet hiányoddal tönkretenni?

Miért látlak minden éjjel felém sétálni?

Miért engedtem magamat bábuvá válni?

Miért ráncigálsz ide-oda oly hevesen?

Miért tart a fonál oly mereven?

Miért nem akarom, őszintén, hogy szakadjon...?

 

...Mert vágyom, hogy örökre reményt adjon!

 

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Senhora
#3. 2011. február 5. 15:14
köszi,
a Csacska Angyal című sorozatban volt egy dal- elég gagyi szöveggel, amiből idejutottam.:)
Balage
#2. 2011. február 4. 15:18
Nem tudom, mi ihletett, de nagyon jól tette. Nagyon szép lett.
Grat!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!