XIII. Fény gyúl az éjszakában...- Éljen a szerelmesek napja!

"...Érzelmeim apró ketrecbe zárnak, - Kiutat érveim nem találnak..."

 


Fény gyúl az éjszakában,

Utat keresek a félhomályban.

Utat, ami hozzád vezet,

Ahol újra kimondhatom neved.

Ahol ájulásig csókolhatlak,

S kedves szavakkal cirógathatlak.

 

Nem bírom már létnek kínját egyedül viselni,

Szükségem van rád, hogy ismét tudjak szeretni.

Magányomat a legkeményebb szív sem képes elnyomni,

Bár fel tudna valaki szerelmével oldozni!

 

Megszabadítani a méteres, szorító láncaimtól,

S fojtogató, rólad szóló álmaimtól.

Érzelmeim apró ketrecbe zárnak,

Kiutat érveim nem találnak.

 

Szánd meg, utánad sajgó szívemet,

S kényeztesd buzgón, fájó lelkemet!

Te lehetsz bajomra az egyetlen megoldás,

Mert téged feledtetni..., nem tud más!

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Balage
#2. 2011. február 2. 09:24
Szép. Grat!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek