Voltál, leszel

... mint korty levegő, a lélegzetem...


mint versben a rím, mint vágyban a kín,
mint létben a szín, voltál, s leszel.

 

s ha egyszer belőlem kihull a kép,
emléked akkor is gyönyörű szép.
ha fény csillan tündöklőn házszegleten,
őrizz meg, őrizlek szerelmesen.

 

álmodlak, álmodsz, hangtalanul,
csak lelkünk ölelkezik ruhátlanul.
egy arc, egy hang, még kapaszkodom,
csak délibáb volt, miért ragaszkodom?

 

gyenge vagyok nagyon, az élet félbetört,
sodort, belém rúgott, sokszor meggyötört.
most topog az idő poros tereken,
nem látja már senki, hogy itt járt a szerelem.

 

még hajszálgyökéren úgy lüktet a lét,
mindennek mi élet, úgy fogná kezét!

 

őrizném kínnal, szent érzelem,
őrizném, őrizném, de nem tehetem,
szívemhez szorítom, és dédelgetem,
ha messzire száll, hát elengedem

 

szerelem...

 

voltál, s leszel, mindig velem, mint korty levegő, a lélegzetem...

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!