Új ösvény

Hálaimát küldünk az égbe, mi, a tiktak, és a rónaságot elborító, holdfényben ragyogó, hócsillagokban fénylő holnap,

 

Megbotlott az életem.
Elestem, felkeltem,
elmentem, megjöttem.
Azóta előttem az új ösvényen
halad minden gondolatom.
Hány óra ketyegése vezesse
utamat, mutassa sorsomat?
Nekem egy is elég!
Tudom, az velem együtt él.
Leszünk a lankáson
napfényben úszó
szőlőszem,
velünk halad
az álmodozás és harag
utáni csendes fuvallat.
Hálaimát küldünk az égbe,
mi, a tiktak, és a rónaságot
elborító, holdfényben ragyogó,
hócsillagokban fénylő holnap,
ahol suttog a folyó,
ahol beborít a misztikus csend,
amit a fák füttye sem zavar meg.

 

Kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
zsuzsahorváth
#7. 2015. június 10. 10:33
Nagyon szép sorok az elmúláshoz vezető útról...
Answer
#6. 2015. június 10. 09:50
Szép vers ez Marám!
Ölellek szeretettel: Answer
Mara
#5. 2015. június 9. 18:23
Kedves Hozbi!

Örömmel látlak versemnél. Köszönöm!

Szeretettel: Radmila
Mara
#4. 2015. június 9. 18:22
Kedves Karola!

Köszönöm szépen az elismerő véleményed.

Szeretettel ölellek: Mara
hozbi
#3. 2015. június 9. 14:47
Egyetértek Karolával! :-)

Gratula a vershez
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek