ÚJ MŰTÁRGGYAL GAZDAGODOTT A HOPP FERENC ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM JAPÁN GYŰJTEMÉNYE

Műtárgy: Tűzben edzett Ohi szertartási edény sonsu Alkotó: Ohi (Toshio) ChOzaemon XI. (1958- ) Technika, anyag: agyagedény ún. borostyánmázzal Méret: 41,6 x 23,0 x 24,5 cm

A tárgyról Az NKA támogatásának köszönhetően, vétel útján egy igen jelentékeny műtárggyal bővült a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Japán Gyűjteménye. A fedeles víztartó edény a tradicionális japán teaceremónia (szadó) jellegzetes szertartási kelléke, egyúttal egy 2018-ban született kortárs műalkotás.

 

Japánban a szertartási edény fontos része mind a sintó, mind a buddhista vallásnak; elsősorban az istenekhez való imádság alkalmával használják. A japán teaszertartásban a teamesterek eredetileg egy, ehhez az edényhez hasonló kerámiát kezdtek használni víztartónak.

 

A kortárs mű koncepciójában fontos szerepet tölt be az imádkozás tevékenysége, amelyet a formai szépség és a véletlenszerű változások harmóniája fejez ki. A műalkotás címe is ezt a tartalmi dimenziót erősíti, ugyanis a sonsu (尊崇) szó jelentése: vallásos tisztelet, imádás, hódolat.

 

Az Ōhi-teakerámiák múltja és jelene Az Ōhi-kerámia (Ōhi-yaki) az Ishikawa prefektúrában fekvő Kanazawa város világszerte híres produktuma. Akárcsak a raku, kialakulása és története egyetlen családhoz, egy sokgenerációs fazekas-keramikus dinasztiához kötődik. Az Ōhi eredetileg településnév, egy közeli falucskát neveztek így - ami később Kanazawa egyik külvárosává vált -, amelynek környéke kiváló minőségű agyaglelőhellyel rendelkezik.

A történet közel 400 éve vette kezdetét, amikoris a teaceremónia Urasenke-hagyományának megalapítóját, Senso Soshitsut (1622-1697) 1666-ban meghívták Kanazawába, mint a Kaga klán teaceremóniájának mesterét. Ő magával hozta a kiotói Raku család legjobb tanítványát, (az első) Chōzaemont, aki Kanazawában letelepedve megalapította az Ōhi-yaki kerámia hagyományát, amelybe természetesen a raku kerámiához kapcsolódó számos alapelvet és ötletet beépített. Teaedényeket készített, figyelembe véve Senso tanácsát, a helyi agyagból, Ōhi faluban. Az Ōhi borostyánmáz technikáját, amely az itt készült művek védjegye, a Raku család adta át Chōzaemonnak, hogy kizárólag ehhez az új stílushoz használja. Az első Chōzaemon számára nagy kihívást jelentett, hogy a tradíciót követve, de mégis új stílusú teaszertartási eszközöket hozzon létre. Ez a szellem, amely folyvást keresi az új kihívásokat, ugyanakkor szilárdan gyökerezik a hagyományokban, az első Chōzaemon óta napjainkig minden Ōhi fazekasnemzedéknek sajátja. Egy több, mint 350 éve folyamatos, és generációról generációra továbböröklődő hagyományról van szó.

 

Különleges technikai sajátosság, hogy az Ōhi-kerámiát nem korongozással, hanem kézzel formázzák. Egy kés vagy kaparó segítségével tisztítják meg a megmunkálás alatt lévő darabot a fölösleges agyagtól. Az elkészült darabokat a speciális borostyán-mázzal borítják, ezután rövid idő alatt, igen magas hőfokon kiégetik, majd hirtelen hűlni hagyják az edényeket. A drasztikus és átmenet nélküli hőmérsékletváltozások miatt különlegesen jó minőségű alapanyagra van szükség.

 

Az alkotóról XI. Ōhi (Toshio) Chōzaemon X. Ōhi Chōzaemon első gyermekeként látta meg a napvilágot Kanazawában. Tanulmányokat folytatott Bostonban, majd belépett a kanazawai Gessin-templom szerzetesrendjébe. Később, az Urasenke-iskola nagymesterétől a „Szóen" teamester nevet kapja. 2016-tól a Japán Kulturális Minisztérium államtitkári tanácsadó testületének tagja, de sokoldalúságát és nemzetközi tekintélyét tanúsítja, hogy keramikus hivatása mellett számon japán és kínai egyetem, valamint a Rochester Institute of Technology (New York, USA) vendégprofesszora, a Sanghaji Művészeti Gyűjtemény Múzeum nemzetközi tanácsadója, a Nemzetközi Kerámiaművészeti Akadémia (IAC) tagja, valamint Ishikawa prefektúra turisztikai nagykövete, és a Japán Sommelier Társaság tiszteletbeli tagja.

 

Munkái köz- és magángyűjteményekben megtalálhatók világszerte, mint például a Rockefeller családi gyűjtemény (New York USA), a Rotschild család gyűjteménye (Svédország), Los Angeles County Museum of Art, Detroit Institute of Arts, a franciaországi Musée National de Céramique de Sèvres, a Jingdezhen Kerámia Múzeum (Kína), vagy a tajvani Taipei Szépművészeti Múzeum.

 

Alakja és munkássága egyébként nem ismeretlen a magyar közönség előtt, mert 2020-ban, a japánmagyar diplomáciai kapcsolatok 150. évfordulóját ünneplő emlékévhez kapcsolódóan, önálló kiállítása volt Budapesten, valamint a pécsi NICK Galériában A múlt találkozása a jövővel címmel.

 

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közel nyolcezer darabos japán gyűjteménye mintegy ezer kerámiatárgyat számlál. E gyűjteményben az őskori kerámialeletektől a 20. századi darabokig rajzolható íven át végig követhető a japán kerámiaművesség története. A gyűjteményben azonban a 19. és 20. századi gyűjteményezési tendenciáknak megfelelően az export-orientált kerámiák élveznek nagyobb hangsúlyt, míg Japán hazai kerámiaművészetének esztétikuma, technikái, tárgytípusai kissé háttérbe szorulnak. A japán teakerámia legősibb gyökereiből eredő, mégis megújulni tudó Chozaemon-keramika egyik reprezentatív, funkciójában ősi, formavilágában azonban kifejezetten kortárs darabja tárgytípusát tekintve is hiánypótló gyűjteményünkben; emellett, lévén nem a nyugati piacra szánt munka, hanem kortárs, japán alkotás, művészeti felfogása hidat képez az ázsiai művészeti tradíció és a modern, illetve posztmodern művészetfelfogás között. 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek