Tanulmány(ocska) a ma és a régmúlt piramisairól.

Az amatőr humorista könnyedén tud válaszolni olyan tudományos kérdésekre, melyre a "kiválasztottaknak", a tudósoknak évekre van szüksége


Ma is vitatott téma, hogyan épültek fel anno az olyan divatos, turisztikai látványosságok, mint amilyenek például a piramisok. Hogy kerültek a helyükre a nehéz, 2,5 tonnás gránitkövek, amelyeknek tömörségét csak a napjainkra már kirabolt sírkamrák szakítják meg. Különleges, képzeletbeli emelőszerkezetekről álmodoznak a ma kutatói, amelyeknek segítségével az építkezést megvalósíthatták.
Ha visszatérünk példát keresve a - jelenbe - bár minimális valószínűséggel, még az is előfordulhatott volna, - és sok kérdésre választ kaphattak volna a régészek,- ha a kövek felfekvő felületét megvizsgálva, rovásírás-féleséggel a következő feliratot találták volna rajtuk: Made in China. Ismerve kis hazánk kereskedelmében megjelenő kínai ügyleteket - a nagy szállítási távolság ellenére is biztos olcsóbb lett volna a kínai gránit a hazainál. Hogy ezt hogy csinálják...
A tendert - ha lett volna ilyen - mégsem a kínai, hanem biztosan a hazai kisvállalkozó rabszolga-kereskedők nyerték volna el. Ennek az volt a magyarázata, hogy az országot a rossz vezetés, a pusztító sáskajárás, földrengés és a korrupció a csőd szélére sodorta. A pechet tovább növelték a könyörtelen adószedők, akik tűzzel-vassal behajtották a kölcsönadott árupénzt. Kheopsz Hufu, a soros fáraó a negyedik dinasztiából, már szerette volna itt hagyni ezt az egész kuplerájt, - ahogy ő idézte fel hasonlatként az - igaz, titokban működő - intézmény nevét. Szeretett volna már Rához a Napistenhez megtérni, ahol megbízható jósa szerint egy nyugodt, hangulatos öregek otthona (24 órás orvosi ellátással, úszómedencével) vár rá, és ígéretet kapott egyik álmában arra is, hogy a jó magaviselete jutalmaként leveheti azt a rohadt szoros fáslit, amibe halála után a vakbuzgó hívei betekerték.
Ekkor vetődött föl, hogy Istenhez való közelebb jutás eszközéül, valami magas építményt kellene építeni. A fáraó tehetséges építésze ekkor állt elő egy gúla alakú építmény tervével. Mivel akkor épen az üveg kincsesláda volt divatban, - a kor közgazdászai ismerték a fáraó anyagi helyzetét, könnyen kiszámolták, hogy az, az eredetileg tervezett 200m-es helyett, csak egy 139m magas piramis építésére lesz elég. Itt említeném meg, hogy a későbbi korokban az üveg kincsesládát fölváltó üvegzseb használatával, a szakemberek teljes bizonytalanságba kerültek volna, mert evvel se a főpapok, se a gazdagok és természetesen a fáraó anyagi helyzetét is képtelenek lettek volna megállapítani. Előfordulhatott volna, hogy ennek hiányában 300m magasra tervezték volna a piramist, de csak 50m magasra tudták volna megépíteni, és az építkezés hosszú időre leállt volna, mint jelen korunk 4-es metróépítése.
Folytatva az építkezésre kiírt tenderrel, azt azért nyerték el a rabszolgatartók, mert Egyiptomnak egyre nagyobb gondot jelentett a fentiekben körülírt, nehéz gazdasági helyzetben a rabszolgák foglalkoztatása. Ezeknek több mint 60%-a munkanélküli volt, akiknek alapfokú ellátása is növelte a nehézségeket. A piramisépítés megoldásnak látszott a problémára, ugyanis a nehéz kövek mozgatása rengeteg nehéz testi, egészségtelen munkát igényelt, ami az olcsó rabszolgamunkával kiváltható volt. Mivel abban az időben ismeretlen volt a szakszervezet, aki megvédte volna az érdeküket, védőfelszerelést, védősisakot, pulykapénzt követelve a munkaadóktól, hullottak, mint a legyek. De ez nem jelentett problémát, mert mint ahogy az egyiptomi statisztikusok kimutatták, örvendetesen csökkent a munkanélküliségi ráta. Igazolást nyert, hogy a 10-15 tagot foglalkoztató, kisvállalkozói igazolvánnyal rendelkező rabszolgatartók is olyan jól kerestek az üzleten, hogy a kieső munkavállalókat kétszer annyival tudták pótolni a rabszolgapiac választékából. El is készült határidőre a piramis, igaz itt a kötbért a lefejezés helyettesítette, amit egy vállalkozó sem szeretett. Nem hátráltatta az építkezést semmiféle kisajátítási per sem, mert a fáraó az akkor még ember-nem-járta Gizai sivatagot szemelte ki építési területnek.
A fáraó nagyon boldog volt, testőreit hátrahagyva a piramis árnyékában ülve, a naplementében gyönyörködve már egészen közel érezte magához Rát a Napistent. Jó ember, jó apa volt. Erről tanúskodott, hogy fia, Khephrén Hafré folytatta apja munkáját. Ő is megépítette a saját piramisát az apjáé mellett. Jólneveltségét igazolja, hogy apja iránti tiszteletből az ő piramisa 3m-rel alacsonyabbra épült.
Ezek után méltán fölmerülhet a kérdés, mi a helyzet napjainkban a piramisokkal? Megnyugtathatom olvasóimat, nem halt ki a piramisépítő szakma. Csak ma már alapvetően megváltozott az alkalmazott technika. A sok anyagot igénylő belsőt a budai hegyekkel váltják ki, és az erdők kiirtása után erre hordják fel a köveket. A ma alkalmazott kövek jelentősen eltérnek az egyiptomiaktól. Ezek már olyan többemeletes nagyságúak, - hála az építőipar fejlődésének, - hogy emberek laknak bennük. Szép ez? Jó ez? Ne ítélkezzünk, hisz sok ember boldog, hogy fedél van a feje fölött, és olyan lakásban lakik, ahonnan esténként gyönyörködhet a kivilágított város panorámájában. Jó neki lenézni! És milyen nekünk felnézni? Hát döntse el ezt ki-ki magának.


Piramisváros

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Lyza
#12. 2012. augusztus 12. 11:48
Remek párhuzamot vontál a jelen és a múlt építkezése között, kedves Andy! Öröm volt olvasni...Ölellek: L.
katuska
#11. 2012. augusztus 10. 20:39
..."milyen nekünk felnézni?"-kérdezed, kedves Andy, hát szédítő...
Irónia felsőfokon, Te vagy!
Csilla
#10. 2012. augusztus 9. 20:28
Kedves Andy!
Eszembe sem jutott bántani a tudósokat, csak a bevezetődre utaltam, miszerint: "Az amatőr humorista könnyedén tud válaszolni olyan tudományos kérdésekre, melyre a "kiválasztottaknak", a tudósoknak évekre van szüksége."

Természetesen én is a magyar áru mellett teszem le a voksomat.

Kívánom, hogy kitűnő írásaid mielőbb publikálásra kerüljenek, mert megérdemled.

Szeretettel és barátsággal: Csilla
előzmény: andor hozzászólása, 2012. augusztus 9. 09:57
andor
#9. 2012. augusztus 9. 10:05
Kedves Answer!
Jellemző, hogy nagy gyakorltoddal azonnal a lényegre mutattál. 2 történet is kitellett volna ebből az írásból, de az igazi értékét a párhuzamba állítás adja!
Köszönöm,a számomra mindig nagy örömöt jelento gratulációdat! Andy
előzmény: Answer hozzászólása, 2012. augusztus 8. 21:00
andor
#8. 2012. augusztus 9. 09:57
Kedves Csilla!
Ha az írás hivatalosan is megjelenne, téged kérnélek föl kritika írására!
A tudósokat pedig ne bántsuk! Soha se lehet tudni... Magyar árúkat a boltokba! Csak a magyar tudósokat bíráljuk! A Pick szalámit dícsérjük! Jó?
Nagyon köszönöm dicséretedet szeretettel Andy
előzmény: Csilla hozzászólása, 2012. augusztus 8. 20:20
andor
#7. 2012. augusztus 9. 09:47
Kedves Mara!
Ha valamikor megjelenne hivatalosan is ez az írás, hozzászólásod volna a rövid könyvismertető. Magam se tudnék jobbat írni. Köszönettel Andy
előzmény: Mara hozzászólása, 2012. augusztus 8. 09:16
andor
#6. 2012. augusztus 9. 09:42
Kedves Eliza Beth!
Neked, mint profi mesealkotónak megértem örömödet! A csúcsára állított forgó gúla elhomályosította volna a kacsalábon forgó kastélyok mítoszát.
Aggodalmad ismert volt már az építkezést megelőzőkben is, ezért nem vakolták be a piramisokat
Szeretettel Andy
előzmény: Eliza Beth hozzászólása, 2012. augusztus 8. 09:03
Answer
#5. 2012. augusztus 8. 21:00
Micsoda párhuzam!
Tökéletes levezetés...
Gratulálok, kedves Andy!
Csilla
#4. 2012. augusztus 8. 20:20
Az "amatőr humorista" PROFI tanulmányocskája górcső alá veszi a múlt és a jelen piramisainak keletkezési körülményeit, miközben remekül rátapint a rejtett összefüggésekre.

Kedves Andy! A tudósok elbújhatnak melletted!
Mara
#3. 2012. augusztus 8. 09:16
Kedves Andor!

Piramisokba rejtett szociális problémákat bemutató ironikus írásodhoz szeretettel gratulálok: Mara
Eliza Beth
#2. 2012. augusztus 8. 09:03
Nagyon örülök, hogy a hajdani fáraó építésze nem csúcsára állított gúlát tervezett. Képzeld, micsoda bajban lennénk, ha itt-ott lemállik egy kis egyensúlynyi darabkája...
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek