Sőt beleláttam - és mi mindent...

Mint egy fotós barátom mondta:
"Nézőpont kérdése, hogy pont azt néztem"

Ja, és ha végignézzük a három képet. melyet három, egymást követő hétvégén fényképeztem a teraszunkon, a nézőpont úgy változik, hogy egyre több kerítésfalat látunk.
(Itt most azért is, mert így tudtam a legtöbb kopár ágat összehozni.)

Igen, ugyanaz a kertrészlet, kicsit másfelől, több kerítéssel. A sarokban kopár lett a bokor - a képen még ott vannak alatta a lehullott (korábban sárga) levelek, de aztán összesöpörtem.
A szentírás címmel egy analógiát is jeleztem. A korábban oly szépen sárgálló-aranyló bokor a szellemet, szentséget idézte fel bennem, s lám, "betűkké" vált, mint az evangélium. Egy új, másfajta élet példáját, ígéretét, vonzerejét közvetíti.

Ami valóban: Kikelet.
A szentélyek is hagyományosan keletre néznek.

Ká betűt látok elrejtve: kikelet
Egy más nézőpont (ugyanarról?) a kertről.
Tetszett!

kihűlő emlék
falra vetülő élet
forró köszönet