Szabó Lőrinc: A nyugodt csoda

nekem üzentek, sok hű kis barát, lelkendezve, hogy csak szép a világ


Tudom, semmi, de semmi közötök
hozzám, butuska tücskök a fű között,
mégis jólesik azt képzelni, hogy
mikor, így este, ablakot nyitok,
nekem üzentek, sok hű kis barát,
lelkendezve, hogy csak szép a világ -
és hogy amiként szobámba a rét
vigasznak lengeti be fűszerét,
a hömpölygő, meleg szénaszagot
s benne az ezer szikra csillagot
s a parázs holdat, ti is úgy külditek,
olyan lélekkel, köszöntésetek,
úgy építitek, hangokból, puha
zenéből, ide, az ágyam köré,
az izgatott nap romjai fölé,
azt, ami örömünk volt valaha,
közös örömünk: a nyugodt csodát,
a zengő, boldog, nyári éjszakát.


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Balage
#6. 2013. február 24. 13:58
Örülök, hogy tetszett. Sz. L-t is talonba tettem, néha olvashattok majd tőle is.
Csilla
#5. 2013. február 22. 19:57
Nagyon szeretem Szabó Lőrinc verseit. Ez a "Tücsökzene" című kötetből való, még ballagásomra kaptam, sokszor elolvastam, de igazából most értem meg......
A tücsök a költő hű társaként, élete részeként jelenik meg a költészetében.
Answer
#4. 2013. február 22. 19:01
Képies líra. Remek!
Juhász Kató
#3. 2013. február 22. 14:44
Gyönyörű nyáresti hangulat árad ebből a
versből.
Bedő Csaba
#2. 2013. február 22. 09:06
Nagyon kellemes hangulata van ennek a versnek.
Jól esik a hóesésben, a nyári éjszaka szépségeiről olvasni.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek