Rajta!

Az ősi tudás egy részét őrző rovásbotok elégetésének emlékére.

 

Az élet már nem élet,
Majdnem, hogy méreg.
Nem halsz meg tőle, csak látod,
Nem értheted a világot.


Gyűjtsük a botokat,
Rakjuk máglyára,
Fázik a nemzet,
Szüksége van fára!


Még inkább tudásra,
Ama régi rongyra,
Mit feledett mára.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek