Póta papa meglepetése

Sohasem gondolta volna, hogy nyolcvannyolc évesen megözvegyül, mert Magdus képes volt hatvankét évi házasság után magára hagyni,

 

....éppen akkor, amikor a legnagyobb szüksége lenne rá, mert teste elvesztette az engedelmességét, és gyakran cserbenhagyja, ráadásul a legváratlanabb pillanatokban. A fejének még nincs semmi baja, pontosan tudja, hogy szegény Magdus élne, akkor sem lenne az igazi, mert a betegsége miatt elcukrozta a pörköltet, a szennyest betette a szekrénybe a tiszta ruhák közé, és amikor reszketett kezében a kanál, s kilötyögött belőle a leves, akkor azt követelte, hogy szálljanak le a repülővel, mert így éhen marad.

Sohasem értett a háztartáshoz, az mindig a felesége felségterülete volt, aki hozzászoktatta, hogy rend és tisztaság uralkodik körülötte, meleg étel kerül az asztalra, vacsorára is, de nem ám az ebéd maradéka, hanem a frissen készített, melyet még a tányérjába sem kellett kiszednie, mert Magdus azt is megtette helyette.

Megbeszélte vele a két fia, hogy előfizetek neki ebédet, melyet helyébe is hoznak, heti háromszor bevásárolják a szükséges dolgokat, tele lesz a hűtőszekrény ennivalóval, a menye, Dorka, kitakarítja a lakást és kimos rá, hétvégeken pedig felváltva lesz náluk, páros héten Kálmánnál, a páratlanon pedig Lacinál. Csakhogy az elmélet és a gyakorlat nem minden esetben fedi egymást. Ha megkívánt egy adag fagylaltot, senki sem volt, aki hozzon neki, ezért maga ment el a cukrászdába, és visszafelé jövet olyan elmélyülten nyalta a négygombócost, hogy nem vette észre a járda hibáját, belelépett a kátyúba és eltörte a karját. Mentő, kórház, gipsz, és hiába hívogatta gyerekeit, senkit sem tudott elérni, így taxival ment haza. Este tízkor felhívta a válása óta albérletben lakó fia, és kapott az alkalmon, hogy hazaköltözik. Póta papa azonban nem kapott az ajánlaton, ismerte Lacit, és szinte látta maga előtt, amint a hajnali vizeléskor óvatlanul, kopogás nélkül benyit a WC-re, melyen egy idegen nő trónol, ám másnap másik nő próbálkozik a konyhában a vacsorafőzéssel.

Nem, ebből nem kér, akkor inkább elfogadja Kálmán fia feleségének javaslatát, mely szerint költözzön hozzájuk, a kertes családi házba, igaz, napközben ott is egyedül lesz, de kora délután a legkisebb unokája, Gergő, hazajön a gimnáziumból, együtt megebédelnek, s öt óra körül már a többiek is hazaérnek.

Jó szakácsnő Dorka, csak nincs ideje naponta főzni, ezért fuccs a friss ételnek, a lefagyasztott pedig nem ízlik az öregnek. Megpróbál alkalmazkodni, s nem teszi szóvá, amit meglát.  Bölcsen hallgat arról, hogy Gergő valóban hazajön iskola után, megebédelnek, majd beveszi magát a szobájába és ki sem lehet robbantani a számítógépe mellől.  Dalmát pedig, a huszonhat éves nagylányt, szinte alig látja, mert munka után a barátjával múlatja az időt, legkorábban éjfél körül hallja, amint zörög a bejárati ajtó zárjával. Az sem természetes dolog, hogy a fia és a menye felváltva vannak otthon, kizárólag az éjszakát töltik együtt, gyanúja szerint akkor is csak alszanak.

Egy hét után Póta papa, szép napfényes délelőtt, taxit hív és hazamegy. Fáj a dereka, zsibbad a lába, mégis végig botorkál a könyvespolcok előtt, megsimogatja egyik, másik kedvenc könyvét, majd letelepszik a televízió elé és délután kettőig pihenteti a szemét. Mások azt mondanák, hogy alszik, de ez merő kitaláció. Egyszerűen arról van szó, hogy a hatvan televízió csatornán körbejárnak a filmek, amit éjjel vetítenek, azt másik csatornán délután megismétlik, ezért elég hallgatnia ahhoz, hogy kövesse az eseményeket, amennyiben pedig kétszeri alkalom után sem emlékezne a végére, akkor bízhat benne, hogy a következő héten újra vetítik egy harmadik csatornán.

Igazából a társaság hiányzik, nincs kivel beszélgetni, jókat kártyázgatni és összeveszni, hogy éppen ki az osztó, zsörtölődni, amiért egy üveg sörnél nem ihat többet, bár úgysem inna többet, hiszen ettől az egytől is sokat kell pisilnie.

Másfél órás szunyókálás után heves lövöldözésre ébred, egymást gyilkolják az emberek a televízióban, de nem meri kikapcsolni a készüléket, mert megőrjíti a csend. Szívesen olvasna, ám szemüveggel sem boldogul, mert három oldal után könnybe lábad a szeme, összeolvadnak könyvében a betűk, a szavak, a sorok és bosszankodhat, hogy már olvasni sem képes.

Áthívhatná Magdus barátnőjét, a folyton beszélő Katust, aki szintén szeret kártyázni, sőt, rendszeresen csal a játékban, mert nyerő típus, ám egy évvel ezelőtt, Lajos halála után, bevonult az idősek otthonába, azzal az indokkal, ne legyen teher a lánya nyakán.

Ez az! Póta Béla nyugalmazott főkönyvelőnek is lehet annyi esze, mint annak a vénasszonynak!

Körülményesen feláll, fáj a dereka, ropog a térde, de meg kell keresni a mobilját, hogy felhívhassa Katust, hátha beprotezsálja az otthonba. Ha már talpon van, akkor kinyitja az ablakokat, leengedi a redőnyöket, így hűvös is lesz és a levegő is átjárja a lakást.

Soká veszi fel a telefont az asszony, mentegetőzik, hogy éppen nyerő szériában van kanaszta partiban, és nem hagy sok időt Póta papának a lamentálásra:

-         Értem, Dezső! Maradj a telefonnál, majd felhív az igazgató asszony!

No hiszen, arra várhat! Bolond ez a Katus, hát nem fontosabb neki a legjobb barátnőjének a férje, mintsem az a kártyaparti?

Megcsörren a telefonja, biztos feltámadt Katus lelkiismeret és visszahívja:

-         Idefigyelj Katus, már azt hittem…

-         Jó napot kívánok, Póta úr! Patakiné Lajtos Lujza vagyok, a Nyugodt Jövő Idősotthon igazgatója!

Azt nem tudja az öreg, mennyire nyugodt a jövő, ám a kellemes alt hang nyugtatóan hat rá. Hagyja Lujzika, hogy Póta papa kérdezgesse, igen, vannak egyágyas és kétágyas apartmanok, nem, nem lakhat együtt Katussal, csak a házaspárok lakhatnak együtt, de kaphat férfi szobatársat, ha akar, de az öreg nem akar, akkor inkább egyedül marad, igen, saját bútort is vihet, uszoda is van, meg mozi terem, kártyaszoba, étterem, napi ötszöri étkezés, ha akarja, a szobájába viszik az ennivalót, igen, kimehet az otthonból, amikor csak akar, látogathatják is, kéthektáros a parkjuk, stb, stb. Háromnegyed óra múlva rátérnek az anyagiakra:

-         Semmi gond, Póta úr, ha nincs nyolcmilliója, mert nálunk annyiba kerül az egyszemélyes apartman, akkor kötünk magával egy ajándékozási szerződést, azonnal beköltözhet hozzánk, felértékeltetjük a lakását és a nyolcmillió feletti összeget kifizetjük magának, vagy, ha akarja, abból fedezheti a havi százhúszezer forintos ellátási költségét.

-         Mikor költözhetek?

-         Katusra való tekintettel akár holnap is, ha megfelel magának.

Másnap este vacsora után Póta papa ott vitázik Katussal az otthon kártyaszobájában:

-         Idefigyelj Katus! Ismerlek! Nem leszek veled egy párban, mert sokkal izgalmasabb, ha egymás ellen játszunk! De ne csalj, mert úgyis lebuktatlak!

-         Ugyan, Dezső, nekem nem kell csalnom ahhoz, hogy leverjelek, mint egy poharat!

Kálmánéknál két napig fel sem tűnik az öreg hiánya, akkor este rohannak Póta papa lakására, de nem tudnak bejutni, mert valaki kicserélte a zárat. Egyenesen a rendőrségre mennek, bejelenteni, hogy nem tudják, hová tűnt a papa.

-         Nyugodjon meg, Póta úr, lehet, hogy a papa elment valahová és hamarosan hazamegy. Ha egy hétig nem kerül elő, jöjjenek vissza és akkor elkezdjük keresni.

Póta Kálmán húszpercenként hívogatja apját a mobilon, de nem veszi fel az öreg. Nem is tudná, mert a szobájában hagyta a telefont, egyébként is más dolga van:

-         Jolly kanaszta és hand! Látod, Katus, így kell játszani!

Patakiné Lajtos Lujza mosolyogva nézi a kártyázókat, miközben azt latolgatja, vajon felemészti-e Póta papa ellátása a lakása értékéből maradt kilencmilliót?

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Yolla
#3. 2016. július 29. 21:05
Köszönöm, Zsuzsa!
előzmény: zsuzsahorváth hozzászólása, 2016. július 29. 12:06
zsuzsahorváth
#2. 2016. július 29. 12:06
Itt is...
Gratulálok életből merített történeteidhez!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek