Pite a sün és barátai

A pöttöm kissün nagyon haragudott a testvéreire, és elhatározta, hogy inkább világgá megy.


A mosolygós almafák tövében lakott egy süncsalád. A legkisebb süninek még nem adtak nevet, ezért sün mama kérdezgette a testvéreket, hogy hogyan is nevezzék el őt.

- Legyen Pite, mert olyan kerek képű! - hahotázott Béci a legidősebb sünfiú. A többiek is mind nagy nevetésben törtek ki.

- Kerek képű Pite, Pite! - harsogták egyszerre.

Szegény kis sünikének rosszul esett, hogy a többiek ujjal mutogatva nevetgélnek rajta. Bánatosan kuporodott sün mama ölébe.

- Mamóka, mi az a pite? - kérdezte szomorúan a kis süni.

- Egy kerek, édes, gyümölcsös sütemény, amit sün papa szülinapján sütöttem legutóbb, csak azért nem emlékezhetsz rá, mert akkor még nagyon kicsi voltál. Ez nem is olyan csúnya név, mint ahogy gondolod, majd meglátod! - vigasztalta a sünikét. De a pöttöm kissün nagyon haragudott a testvéreire, és elhatározta, hogy inkább világgá megy.

Még aznap este elindult az ösvényen, ami kifelé vezetett az almafás kertből. Lehajtott fejjel ment végig az úton, potyogtak a könnyei. Ahogy így ment-mendegélt, észre sem vette, hogy kiért a kertből és hirtelen egy puffanással a földön találta magát. Merthogy nekiment egy békának, és mindketten elestek.

- Nem látsz a szemedtől!? - Mérgeskedett az élénkzöld béka.

- Bocsánat, nem akartalak bántani, csak nagyon szomorú vagyok, és nem figyeltem hová lépek. - mondta búskomoran a süni.

- Én Breki vagyok. Téged hogy hívnak?- kérdezte érdeklődve a béka.

- Az én nevem, Pite. - válaszolta alig hallhatóan a kis süni.

- Pite? - kérdezett vissza a béka. - Az meg mi? Ilyen nevet még életemben nem hallottam, de azért tetszik, érdekes. Butaság lehajtott fejjel mászkálni, nézd meg, most mindketten megütöttük magunkat.

- Igazad van. Hol lehetünk most? Még sosem jártam erre - mondta a süni.

- A játszótéren vagyunk. Reggelente jönnek a gyerekek játszani, ilyenkor sok finomság marad a fűben. Neked is jut belőle. Gyere, reggelig húzzuk meg magunkat hangya barátomnál - szólt a béka. Elindult hát Breki után a kissün, és hamarosan megérkeztek egy hatalmas fatákolmányhoz, amire egy létra vezetett felfelé, a létra pedig egy piros csúszós valamiben folytatódott. A hangya már várta őket.

- Ez egy csúszda - vigyorgott, látva hogy a sünike tátott szájjal vizsgálgatja a robosztus szerkezetet. - Én Matyi vagyok, a hangya.

- Ő itt Pite, a barátom - mutatta be Breki a sünikét. A kissün nagyon örült, hogy a béka a barátjának nevezte. Tudta, hogy az jó dolog, mert sünmama esténként a barátságról mesélt neki vidám történeteket.

Menjünk fel a csúszda tetejére, onnan aztán belátjuk az egész területet. Felmásztak hát a tetőre és a kis süni ismét ámulattal nézett körbe.

- Csússzunk le! - kiáltotta a hangya, és már lendült is lefelé a csúszdán, a béka pedig utána. A kissün először mozdulatlanul figyelte őket, de úgy határozott, hogy megpróbálja ő is, és elrugaszkodott. Csak úgy süvített lefelé. Amint nagy huppanással földet ért a homokban, kurjantott egyet örömében, és megölelte új barátait.

Reggel, a csúszda tetején ébredtek. Mikor szétnéztek, látták, hogy megérkeztek a gyerekek a játszótérre. A padoknál ültek, és falatoztak.

- Menjünk kicsit közelebb. - szólt Matyi, a hangya.

Letelepedtek egy bokor mögé és onnan kukucskáltak kifelé. Egyszer csak látják ám, hogy a gyerekek indulnak. Amikor már mind elballagtak, a hangya előbújt, a többiek követték. Egy papírba csomagolt valamit találtak.

- Mi lehet ez? Elég furcsán néz ki. - értetlenkedett a béka.

- Nem tudom, de kóstoljuk meg, mert nagyon finom az illata - szólt a hangya. Kicsomagolták a papírból az ennivalót, és szépen elosztották háromfelé. Először Breki kóstolta meg.

- Olyan édes, omlós. Hű de finom! - mondta csillogó szemekkel.

- Alma is van benne, érzem az ízét, ez egy sütemény, juj de jó! - örvendezett a hangya. Végül a süni is harapott egy falatot.

- Ezt az ízt ismerem valahonnan, tudom már, emlékszem! Almás pite! - kiáltott fel boldogan.

- Erről a mennyei sütiről kaptad a neved barátom, viseld büszkén! - vágta rá Breki.

A kissün elgondolkodott, és hirtelen elkezdtek hiányozni a szülei és a testvérkéi. Elbúcsúzott hát barátaitól, és széles mosollyal az arcán elindult hazafelé.

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Eliza Beth
#6. 2012. február 27. 23:39
Azt már Balázs is megemlegette :-)))))))))))))
előzmény: vackor hozzászólása, 2012. február 27. 15:42
vackor
#5. 2012. február 27. 15:42
Bizony létezik kerek pite sütőforma, gondolj csak az amerikai pitére:)))
előzmény: Eliza Beth hozzászólása, 2012. február 25. 21:27
Csisza
#4. 2012. február 26. 18:20
Pedig létezik kerek piteforma. Az én kis sünikéim csak a kerek formájú pitét szeretik! :-)
előzmény: Eliza Beth hozzászólása, 2012. február 25. 21:27
Eliza Beth
#3. 2012. február 25. 21:27
Érdekes, még sosem hallottam, hogy kerek a pite... felénk tepsiben sül, és csak akkor lenne kerek, ha kiszaggatnám pogácsaszaggatóval :-))))
Balage
#2. 2012. február 25. 19:36
Aranyos mese. Grat!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek