Örökre - Éljen a szerelmesek napja

Amikor rádöbbensz...

 

 

 

Az a nap is pont úgy indult,
Minden friss, üde és szép volt.
Álmomban sem hittem volna,
De a sorsnak épp rajtam akadt meg az ujja.

Hogy miért is, csak most lett világos.
Bennem darabokra tört a világ most.
Hisz értem és érzem teljesen,
Róla szól hajnalom, estém és reggelem.

Tudja vagy nem is sejti,
Hogy a mindenem egészen őt rejti.
Érte dobban, érte érez
S fájdalmában érte vérez.

A szív, mely szeret vagy inkább imád.
Hangja, ha csendül a lélek vidám,
Boldog, ha látja gyönyörű szemét,
Ha csak egy percre is ellopja tekintetét.

A tekintetet, mely megbabonáz,
S egy életre a szívbe zár
Téged! aki már örök szerelem maradsz.
Hiába futsz, bántasz vagy marsz!

Fájó a felismerés, hogy ki vagy,
Mert lelkem téged hidegen hagy.
S ettől megfagyok én is
A szív jégvirágos és mégis

Dobog, dobban egyre jobban.
Eső hull, szellő lobban.
Fél és retteg beismerni,
Soha, senkit nem fog így szeretni!

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
tuccs
#8. 2011. január 21. 19:16
Köszönöm az észrevételt. Számomra nem elegendő viszont az utolsó 5 sor, az egészben van benne nagyon sok év történése.
előzmény: Döme Zsuzsa hozzászólása, 2011. január 21. 17:12
Döme Zsuzsa
#7. 2011. január 21. 17:12
Szerintem elegendő lett volna csak az utolsó 5 sor - abban minden benne van. A kevesebb - néha több.
safrild09
#6. 2011. január 20. 22:01
ez nagyon tetszik =]
gratula hozzá :)
tuccs
#5. 2011. január 20. 18:40
Köszönöm, örülök, hogy elolvastad :)
előzmény: Answer hozzászólása, 2011. január 20. 16:58
tuccs
#4. 2011. január 20. 18:39
Megtisztelő, hogy olvasod soraim!
előzmény: Balage hozzászólása, 2011. január 20. 16:39
Answer
#3. 2011. január 20. 16:58
Nagyszerű!
Balage
#2. 2011. január 20. 16:39
Ehhez csak gratulálni tudok!
Grat!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!