Okmányiroda

Emberekkel emberi dolgok történnek.

 

Az okmányiroda olyan, mint egy nagy boszorkányüst. Sok minden forr benne, hol jó, hol rossz nekünk, de ott is emberek dolgoznak. Két olyan esetet osztanék meg nevek nélkül, amelyek megtörténtek és mosolyt csaltak az arcomra.

 

Az ügyintéző halkan kopogtatva az irodavezető ajtaján lépett be halálsápadtan. A kérdő tekintetre szépen vázolta a helyzetet. Szóval XY a nyilvántartás szerint több, mint két éve meghalt. Nem különösebben megrázó ez egy hivatalban, ahol ezt a státuszt, már mint az élet és a halál közötti különbséget, egyszerűen „aktív" és „passzív" besorolásnak nevezik. Így a vezető még mindig kérdőn nézett a beosztottra, aki kis hidegrázások között megemlítette, hogy az elhunyt kinn üldögél és jogosítványt óhajt készíttetni. Ez már az irodavezetőnek is elég volt és kiment lopva rápillantani a néhai ügyfélre, aki kissé türelmetlenül fészkelődött már a hosszas várakozás miatt. Odaküldték a biztonsági őrt megnyugtatni az elhunytat, hiszen ennek a fele se tréfa. Telefon, anyakönyv és kis érdeklődés után kerekedett ki a történet. Mivel őkelme a családja minden értesítése nélkül vidéken egy tanyán munkát vállalt és sehol nem találták, a család kérésére a bíróság holttá nyilvánította. Ezek után megnyugodott mindenki és XY-t a bíróság hivatalosan is feltámasztotta. Még mondja valaki, hogy a magyar jog nem ad életet.

 

A másik eset is jogosítványügyben esett. Kis, fából készült un. fotobox van az okmányirodában arra a célra, hogy a fényképet helyben elkészítsék. Egy elég kicsi nyílás van a kamera előtt és az ügyintézőnek be kell a kamerát állítani, valamint a kép feltöltéséhez a szükséges lépéseket megtenni. Ez egy pár percre lefoglalja őt és addig kéri, hogy az ügyfél állítsa be a megfelelő magasságot. Ott ugyanis egy zongoraszék van elhelyezve, és testmagasságtól függően kell csavargatni a szék lapját a megfelelő beállításhoz. Később ügyintézőnk bevallotta, hogy nem a precíz kifejezést használta, és annyit kért, amíg beállítja a kamerát és a számítógép szoftverét, az ügyfél emelje fel a széket. Hamarosan végzett és amikor belenézett a kamerába, leesett az álla. Ügyfelünk ott állt a fotobox közepén és kezében ott volt a zongoraszék, amit magasra emelt. Most mondja azt valaki, hogy a hivatal kissé elmetörögető bikkfanyelve helyett mindig lehet más kifejezést használni.

 

Ennyi volt a hivatal és az ügyfelek találkozásának humorosabb oldala. Máskor majd mást mesélek, de ma ennek volt az ideje.

 

 

 

A kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek