Napirend

Megélni léted, terített asztal

 

Napirend

 

Túlélni a hiányod délelőtt,
Mikor a napfény szemembe szökött,
Virágaim úgy vágynak fény után,
Gondolatom a szépség derekán.

 

Megélni léted, terített asztal,
Délben látlak, az étek vígasztal,
Mikor is volt, a dinnyét szelted itt?
Nevettünk, s láttuk piros nyomait.

 

Aztán jön megint komor délután,
Szedelőzködöm nyugvó nap után -
Kispárna lesz a kedves kedvesem,
Mikor az álom ringat édesen..

 

 

 

A kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
bodójános
#7. 2013. december 26. 07:35
Kedves siktár éva!
Köszönöm az olvasást, további kellemes ünnepeket kívánok.
siktár éva
#6. 2013. december 25. 09:04
Gyönyörű - megható -, nosztalgikus versedet szeretettel olvastam kedves János.

Boldog karácsonyt kívánok Neked Nélküle is, mert Ő örökké ott lesz Veled a szívedben, én úgy gondolom.

Szeretettel.: Évi
bodójános
#5. 2013. december 25. 07:59
Yolla,
köszönöm értő olvasásod.
Kellemes ünnepeket, boldog új évet kívánok.
Yolla
#4. 2013. december 24. 15:36
Kedves János,

így vagyunk mindannyian, akik elvesztettük a kedvest.

Kellemes, boldog, békés karácsonyi ünnepeket kívánok, szeretettel: Yolla
bodójános
#3. 2013. december 24. 09:11
Kedves Mara!
Köszönöm szépen, hogy olvastál, szép karácsonyt és új évet kívánok.
Mara
#2. 2013. december 23. 16:01
Szeretettel olvastalak kedves János!
Azt hiszem ez az első vers Tőled.
kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendőt kívánok: Mara
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek