Minden este bánva bánják,
Hogy e vadat mér’ kivánják,
Mért is üzik egyre, nyomba, -
Tévelyitő bús vadonba.

Mégis, mégis, ha reggel lett,
A gímszarvast űzni kellett,
Mint töviset szél játéka,
Mint madarat az árnyéka.

(Arany János: Rege a csodaszarvasról, részlet)

Ha most sem működik a link, be kell másolni, és úgy megnyitni:

hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Sel%C3%A7uk_statue_Artemis.jpg

Csak érdekességként:

A díszkúton kívül a település (mely nevét az ófaluban látható ősi halmokról kapta) és a tér egésze, az őstörténetet és az egyetemes vallás alapjain nyugvó templom mind-mind ihletadó forrás volt.
S a görögök, rómaiak, keresztények által más-más névvel illetett Nagyboldogasszony (Artemisz - Diana - Mária) is - gondoljunk csak az ókori szoborábrázolásra, mennyi halom (emlő):

hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Sel%C3%A7uk_statue_Artemis.jpg

Makovecz Imre Szent István-temploma is az ősi halomsírokat és dombházakat idézi, a két oldalról támasztó, belemetsző "római vízvezetékes" fallal.
S mindehhez a magyar ősmitológia, a Csodaszarvas.
Minden annyira együtt van!

(Sokkal inkább, mint a haikumban, mert annak minden szinten - cím, magyarázatok és kép nélkül is - "beszédesnek" kellene lennie.)

Én is nagyon örülök, hiszen egy-egy szó megválasztásán rengeteg minden múlik.
Talán a világ sorsa így egyetlen "szótól" függ.

Minden érdemi hozzászólásért hálás vagyok, s természetesen el fogok még gondolkodni azon, érlelni fogom, mi lehet a leginkább idevaló szó.

Most ez: köszönöm.

(Természetesen Budának is.)

Szerintem a Csodaszarvas-történet egyetemes üzenetet (is) hordoz, mindenkihez szól.

S ha a Jó Pásztorra gondolunk (János evangéliuma, 10. rész), a pásztor-nyáj-terelés (követés, illetve őrzés értelemben) abszolút pozitív, nincs szó erőszakról.
A terelésről (vezetettségről) legfeljebb nekünk magunknak alakultak/nak ki (csak) negatív képzeteink. Persze mindennel vissza lehet élni, és az ember, az emberiség a lehető legkülönfélébb módon vissza is élt.

Azt nem érzem visszaélésnek, ha szabadon (asszociációkkal, analógiákkal), de tiszteletteljes módon építünk régi motívumokra. Hiszen így gazdagodott a jelentéstartományuk évszázadokon át. Valójában szinte kimeríthetetlen jelképek, források.
Minden ismert, örök érvényű műhöz (szentírások, mítoszok, mesék stb.) írt művek, kommentárok is egy-egy kor, környezet, impulzus sajátos szempontjai szerint kapcsolódnak a forráshoz - bár valóban fennáll az önkényesség veszélye. Ennek megállapítása kifejlett, tárgyilagos megkülönböztető képességet feltételez.

De visszatérve az eredeti íráshoz, szándékomhoz:
megengedhető-e annyi költői játékosság egy ("eredetmondára" épülő) műben, hogy benne a "vad" (magasabb erő, intelligencia) tereli a "vadra vadászó vadászokat" (szomjazó lelkeket)?

Köszönöm a sok jó tanácsot - valóban, ebből a három sorból (plusz cím és kép alatti támpontok) szinte kicsordult a belepréselt "nedű".

(Szökőkút? :)

Drága Fer-Kai, én lehet, hogy fejjel mentem a falnak. Különben nem az első esetem lenne, de nekem akkor is a v e z e t adja vissza igazán a haikud és a csodaszarvas legendáját.

Így lett tökéletes.

Bocsásd meg, de honnan tudhatná az olvasó nagy többsége, mi a vadászok szakszókincse.

Most már sokat járt a szám.
Különben örülök, hogy vitaindító lett a hozzászólásom.
Én akkor is nagyon tisztellek: Mara

Tulajdonképpen mindegyik szónak lehet negatív indítéka, így képzete. Akár "vezet", "vonz", vagy pláne: "csalogat".
Pedig a mondában mindez megtörtént, csak magasabb, pozitív értelemben.
Egy isteni intelligencia, akarat terveként, szereteterejeként, ami a maga módján folyamatosan fennáll, működik ("terel"?). Néha kényszerítő jellegű sorstörvényként, erőként is: az ellenszegülés következményei megmutatkoznak - de erről az tehet, aki "fejjel megy a falnak".

Igen, míg írtam, közben jött a hozzászólásod.

A "terel" nálam játékos kontraszt, fordulat kívánt lenni, de talán tényleg félreviszi a dolgot.

(Bár a "terel" szónak lehet pozitív, magasztos értelme is: tereli nyáját. Vadászatnál és a nyájnál is lehet sok vad, illetve jószág, aki nem hagyja magát, más útra tér.)

Talán:

lelkeket vezet

Ha kijönne a szótagszám, lehetne akár "csalogat" is.
Nekem azért jött számra a "terel", mert ezt épp a vadászok szokták tenni a vaddal, mielőtt elejtik. Itt, vagyis az eredetmondában - bizonyos értelemben - a magasabb erő, a csodaszarvas "ejti el" a vadászokat - Reá "vadászókat".

Kedves Fer-Kai!

Érdekes a díszkút által jött ihlet. A szarvas a központi figura. Próbálkoztam a terel szó helyett találni másikat, de bevallom csődöt vallottam.
Kérlek, ne érts félre, nagyon jó a haikud, de nekem valami másik szó felelne meg jobban.
Megtennéd, hogy kisegítesz?
Nagy tisztelőd: Mara