Nagyapó Meséskönyve: Jancsi

Ne gondoljátok, hogy valami kis borzas hajú fiúcskáról akarok beszélni. Koránt sem, hanem a nagyszájú fiatal csókáról. Palika kapta ajándékba és ő nevezte el Jancsinak.

 

 

Nem is mondhatom el, mennyi örömet szerzett ez a csóka Palikának, milyen hamar megbarátkoztak egymással. Már három nap múlva együtt jártak a kertben, az udvaron, Jancsi persze többnyire a Palika vállán.

Szegény Czirmos czicza, nem volt már oly kedves Palikának, mint ez a fekete madár. Jancsi okoskodni kezdett nagyon. A mi fényeset talált: gyűszűt, tűt, gombot, mind összeszedegette s a kertben elrejtette. Volt aztán zűrzavar, mikor az eltűnt fényes tárgyakat keresték. Sokszor csak napok múlva találták meg.

Ezt a kis hibát leszámítva, meglehetősen viselte magát Jancsi egy pár hónapig. Ennek jutal­máúl Palika húga varrt neki egy iczi-piczi piros nadrágot, piros házi sapkát. Így sétált aztán Jancsi az udvaron, akár egy kis király. Ha láttátok volna ilyenkor, mily örömmel szemlélgette öltözetét!

Jó magaviselete azonban nem tartott sokáig, mert egyre nőtt, erősbbödött, kényesebb, erősza­kosabb kezdett lenni. Minden állatot kénye-kedve szerint megcsipkedett.

Jancsi uralkodni kezdett a kis Czirmos felett. Ha nem tetszett neki valami, egyszer-kétszer körűlfordúlt, csupa mulatságból nagyot koppintott csőrével a feje búbjára. Gondolhatta is ilyenkor a kis Czirmos: csak egyszer kerűlhetnél körmöm közé, te piros nadrágos csóka!

Nem sokáig kellett várnia. Egy délután, a mint az udvaron kergették egymást, Jancsinak szemébe tűnt az udvar közepén valami kerek építmény. Mi lehet az? - gondolta magában s kiváncsi természeténél fogva tüstént odarepűlt.

Ez a kerek építmény nem volt egyéb, mint egy rosta. Palika állította fel egy pálczára akként, hogy a pálczikára kötött hosszú zsinegnek a végét, ha veréb ment a rosta alá a piros búza­szemre, megrántotta egy rejtekhelyről s a veréb fogva volt.

Jancsi semmivel sem törődve, a rosta alá ment, hogy ennek belsejét is megtekinthesse. Czirmos pedig ezalatt unalmában a földön végig húzódó mozgatható zsineghez kapott, zsupsz! a rosta leesett, Jancsi fogoly lett.

A nagy dörömbölésre Czirmos oda futott s ügyes ugrásokkal kapott a Jancsi ki-kicsúszott farkához, míg csak abból egy toll maradt. Képzelhetitek, milyen furcsa gavallér lett Jancsi így tollatlanúl a piros nadrágban, piros házi sipkában!

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Bársony szív