Műszaki továbbképzés PK betegek részére, avagy hogyan tudunk egy csavart a helyére csavarni?

Ingyenes tanácsadás. Részletféle a Cyránóból - "Magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más tegye, azt nem tűröm el..."

 

 Sok egészséges embernek fogalma sincs arról, hogy ami számukra csak egy rutinmunka, egy csavar helyére csavarozása, az egy PK-s ember számára (legalábbis nekem) nagy sikerélmény, öröm, csatanyerés egy olyan hatalmas ellenség ellen, aki ellen háborút nem, csak csatát lehet nyerni. És az ilyen csatanyerések, szamárfül mutogatások, nyelvöltések a könyörtelen ellenfélre, ha csak kis időre is, feledtetni tudják a mindennapok szomorú valóságát. A továbbiakat csak azok olvassák el, akiknek kedvük van egy ilyen csatát megvívni, ehhez tapasztalatokat gyűjteni, továbbá elég elszántságot, erőt éreznek magukban, és erősen bíznak a sikerben.

 Nézzünk mindjárt egy példát: helyére akarjuk erősíteni a PC-nk oldallemezét. Mindjárt az elején jó, ha tudjuk, valamennyi művelethez szükségünk van két kézre, és egy nyelvre, amit igyekezetünk nyomatékosítására összeszorított fogaink közt szemmel láthatóan kitolunk a szájunkból. Az alig néhány mm-es csavarkát bal kézzel erősen fogva, megközelítjük a furatot. A furattal való találkozás valószínűleg elsőre nem fog sikerülni, tapasztalatom szerint ez a művelet egy- két percig is eltarthat. Optimista módon azt hihetné az ember, hogy két ujjunk jól ismert sodró mozgása megkönnyíti a becsavarást, de ez tévedés. Amennyit az egyik pillanatban becsavar az ember, a következő mozdulatával ugyanannyit ki is csavar. Tehát ekkor jön a csavarhúzó és a felismerés, egy kézzel nem megy a dolog. Ha szerencsénk van, ellenfelünk kereszthornyos. Ekkor csavarhúzónkkal elméletileg 90 fokos forgatás után meg kellene találni a csavarfejben rejtőzködő kereszthornyot. Ez aránylag rövid idő alatt sikerülni szokott. Ekkor jön az első komolyabb gond, ugyanis a csavar úgy elhajlik a furattengelytől, mint szűzlány az első csóktól. És jön a tragédia. A kis csavar angolnaként kicsúszik bal kezünkből, és öngyilkos módjára a mélybe veti magát. Ilyenkor hosszas keresgélés következik a gyér megvilágítású padlón. A vakok olvasási módszerét átvéve, tenyerünket a földhöz tapasztva, mm-ről mm-re kezdjük a szökevény vélhető feltalálási helyét átkutatni. Ez nem egy hamar dolog. Azt azonban gyorsan megállapíthatjuk a kezünkre ragadt morzsákból és pormacskákból, hogy bizony-bizony egyszer már ki kellene takarítani a számítógépünk körül is. Szerencsésebb esetben csavarhúzónk mágnesezett végű, ez esetben csavarkánk nem esik le az asztal alá, hanem a csavarhúzó végén imbolyog, mint egy tengerből kimentett ember, a mentőhelikopterből leeresztett kötél végén. De ahogy fentebb említett hasonlatunknál maradva, a szűzlány is előbb-vagy utóbb megadja magát, úgy csavarunk is a helyére kerül.

 Leülünk, hátradőlünk a székünkön, letesszük a szerszámot, és nagy- nagy megelégedéssel szemléljük munkánkat. Sikerült! Csatát nyertünk betegségünk fölött! A sikert csupán csak az árnyékolja be, hogy még három csavar vár arra, hogy megtérjen anyja kebelére. De ebbe is találhatunk örömöt. Ha még kétszer leejtjük a csavarkát a földre, már nem kell takarítani, mert tisztára tenyereltük számítógépünk környezetét.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Eliza Beth
#10. 2012. február 28. 11:43
Kedves Andy!
Jajj, jajj! Nem látod, de kiérzem ám szavaidból ugyanazt az iróniát, amivel az írásod is át van itatva.
Valóban nem volt/nincs szándékom(unk?) szánakozni, azt hiszem, senki sem azért jön ide, hogy sajnáltassa magát, erre holtbiztos, hogy vannak speciális oldalak, ahol épp ezt várják...
Hogy megosztottam saját élményeket is, az csak a Fer-Kai által sokat emlegetett szószátyárságom :-))
Szakmai véleményt meg nem adok senkinek, mivel nem vagyok szakember. Legfeljebb jelzem a felfedezett hibákat, ha igényli az illető, és közlöm, hogy tetszett az írása... A tiéd mindig is tetszett, nem hiszem, hogy ez újdonság számodra. De nem szakmai vélemény.
Szóval, a hibáid lajstromát törölheted, és én kérek bocsánatot, hogy ilyen lista írására késztettelek! :-)
előzmény: andor hozzászólása, 2012. február 28. 02:35
andor
#9. 2012. február 28. 02:35
Kedves Eliza Beth!
Jajj, jajj! Nem látod, de hidd el nekem, megtörten jobbra-balra ingatom két kezem közé fogott fejemet, lehet még falba is fogom később verni, bár nem hiszem mert erre fölébredhet a szomszéd, és azt hiszi valami baj van. Pedig az van! Nem fogalmaztam meg közérthetően a hozzászólásomat. Most még is megpróbálom a lehetetlent, talán sikerül! Vegyük sorba a történteket:
1. PK-t írtam, mert alábecsültem ennek a tettemnek a következményeit. Talán ha kiírom véltem, sokan szánakozva ezen búslakodtak volna, és akkor már lőttek a tartalomnak. Ezt próbáltam elkerülni, és ez volt az első hibám! :(
2. Amikor lerántottam a leplet a 2 bötüről,
és hozzászólói segítséggel kiderült a jelentése, elfelejtettem körülnézni. És ez volt a második hibám.
3. Mert észre kellett volna vennem, hogy a hozzászólók egyikének sem volt szándéka szánakozni rajtam, minden hozzászólás szigorúan a szakmai részt érintette. "De ha már így alakult..." kezdtem a hozzászólásomat, ez volt a harmadik hibám, mert félreértésre, - több szánakozó feltételezésére, és 11 kérdőjelre adott okot
A helyes mondatkezdés: "A két betü jelentését megismerve, tág lehetőség nyílik a témával foglalkozó írások közzétételére.
Mégegyszer bocsánatoz kérve, maradok szeretettel Andy
előzmény: Eliza Beth hozzászólása, 2012. február 27. 23:30
Eliza Beth
#8. 2012. február 27. 23:34
Meghalt az mp3-asom, vettem egy újat, mp5-öst. Ha már lúd... vettem bele mikrokártyát is... Bele is dugtam a kijelölt likba, de érdekes módon (pedig nem vagyok PK) mellédugtam abban az egy milliméteres lyukban, és a kártya elmerült a kütyü belsejében. Mégcsak nem is zörgött odabenn, és fontolgattam, otthagyjam a 8.000 Ft-ot, vagy szereljem szét az egynapos, garanciális kütyüt, hogy megtaláljam benne....
előzmény: harunalrasid hozzászólása, 2012. február 27. 16:35
Eliza Beth
#7. 2012. február 27. 23:30
Szánakoztunk???????????
előzmény: andor hozzászólása, 2012. február 27. 20:12
andor
#6. 2012. február 27. 20:12
Kedves Barátaim!
Nem akartam a PK-t ragozni, azt hittem anélkül is átmegy a történet, el akartam kerülni, hogy szánakozó hozzászólásokat is kapjak. De ha már így alakult, azt hiszem, minden restelkedés nélkül föltehetem az ars poetikámat írásban és versben is, minkettő jubilál, idén 10 évesek
Szeretettel Andy!
előzmény: Eliza Beth hozzászólása, 2012. február 26. 13:21
harunalrasid
#5. 2012. február 27. 16:35
sajnos, a pk a rettegett parkinson kór, amit max. csak lassítani lehet, legjobb esetben szinten tartani...
csodálatos, hogy van erőd - és humorod - erről így írni!
tisztellek érte!
most minden él nélkül tanácsolom: az oldallemeznél hagyd abba, mert ha pl. új hűtőventillátort akarsz berakni "odabe", a leesett csavart csak a pc felfordításával és kiadós rázogatásával tudod előcsalni valahonnan az alaplap és a videokártya környékéről:-)
Answer
#4. 2012. február 27. 16:19
Megfogtad a témát.
Tetszett!

Ui. Mi az a PK? (Gondolom nem a Pécsi Közlekedési Rt....)
Bocs a tudatlanságomért...
Eliza Beth
#3. 2012. február 26. 13:21
Nekem még abban is tovább kellett képeznem magam, hogy minek a rövidítése a PK. :-(
Van ilyen rokonom, igaz, távolabbi, ritkán látom, de a kedves rokon-fajta... Félmilliós hallókészüléket akartak rásózni, mert nem értették, hogy nem bírja kezelni....
Balage
#2. 2012. február 26. 07:40
Mindig is csodáltalak, miképp tudsz ilyen humorosan megírni egy-egy betegség tüneteit. Engem anno a veseköves sztoriddal fogtál meg először. Ez is ugyanúgy bejött, és csak azt mondom: le a kalappal.
Grat!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek