Megmérettetés
Egy kis versike Fer-Kai Új idők című akvarelje mellé.
Lassan eljött az idő, az új kornak hajnala.
Felbukkant a mélyből a megmérettetés angyala.
Ember vajon megértél te reája,
hogy visszakerülj az elvesztett országba
Tudom, sokat fejlődött már a technika,
viszont a szív sajnos ugyanaz marada.
Tudjátok, írva van, kik is lesznek azok.
Akiknek az országba bejáratuk vagyon.
Elsők a szelídek, hisz övék lesz a föld,
Megunta már szegény azt a sok öldöklőt
Utána jönnek a tiszta szívűek,
Kik Istennel egy tányérból étkeznek.
Harmadikként érkeznek a békeszeretők.
Ismertető jelük, ön és emberszeretők.
Utána jönnek az irgalmasok.
Kik épp ezért nyernek bocsánatot.
Ötödikként megjelennek az igazak,
gondolataik, szavaik, tetteik igazak.
Utána jönnek a szomjasok
Tiszta forrás kell nekik. Adjatok!
Hetedikként érkeznek a bűnös emberek.
Akiket éppen saját bűnük ment meg.
És ami a legérdekesebb talán.
Nincs, és nem is volt ajtó az ország falán.
Nyitva áll az minden ember előtt.
Mégis elmennek vakon az ajtó előtt.
Maradnak így inkább a sötétben.
Szegények, csak sajnos nem lélekben.
Mert ha abban azok volnának
Egyből hazatalálnának.
Érkeznek tehát a lelki szegények.
Kik, lehet gazdagok, de mégis szegények.
Kérdés az, te, aki most olvasod e sorokat...
Vigyázz! Mert nem kerülöd el a sorodat.
Egyszer téged is megmérnek,
Nabukodonozor sorsát gondolom, nem kéred.
Elérkezett tehát egy új világ hajnala.
Tarts bűnbánatot hát, és igyekezz haza...
Az ihlető mű
Játék részletei...
