Legyintett emberek

Vigyázz! Előbb, vagy utóbb, te is legyintett leszel

 

 

1.

Zsolt a számítógépe előtt ülve nagy odafigyeléssel retusált egy, - a monitorján látható - fényképet. Közben szinte megszűnt a világ körülötte, annyira elmerült két fő szenvedélyének a számítógépnek és a fotózásnak az egyidejű élvezetében. Így észre sem vette, hogy harmadik szenvedélye, - a felesége - már egy perc óta ott áll a háta mögött, és türelmetlenül vár egy lélegzetvételnyi munkaszünetre. Miután ennek bekövetkezte teljesen reménytelennek látszott, finoman megkopogtatta a"hites" vállát.
- Fiacskám! - mondta a váratlan érintéstől összerezzent urának! Üres a hűtő és a kamra. El kell menned a diszkontba! Összeírtam, hogy mit kell venni, és evvel átadott neki egy szálkás írással teleírt kockás füzetlapot. A férfi alig tudta leplezni hirtelen keletkezett rosszkedvét. Úgy tervezte, hogy estig kedvencei társaságában maradhat. És most oda az egész! Rápillantott az órájára, fél négyet mutatott. Még ez is! Az áruház a város szélén volt, és most a fél városon kell csúcsforgalomban, - amit úgy, de úgy utált - keresztül autóznia. Egy pillanatra fölötlött benne a gyerekkora, amikor a szomszéd házban levő boltban mindig meg tudták a napi szükségletüket vásárolni, nem kellett a 12 darabos tartós tej - és étolajos egységcsomagokat emelgetni. Szinte érezte emlékei boltjában terjengő Petró lámpához kapható petróleum és a frissen sült kenyér együttes szagát, látta az olajjal átitatott hajópadlón sorakozó zsákokat, amelyek visszahajtogatott szélén keresztül kikukucskált a tartalma: cukor, liszt, rizs, krumpli. A zsákok mellett nagy sámlira állított fazekat, amelyből "hitelesített" merőkanállal mérték ki a tejfölt. Látta a pulton a papírkupakkal lezárt tejes palackokat, az üvegtartókban tárolt édességeket, köztük kedvencét, a krumplicukrot. Magában elmosolyodva eszébe jutott; még hitelkártya sem kellett, mert akkoriban jól ismerték egymást az emberek, a tulajtól kapott füzetbe beírták a napi vásárlást, amit a hónap végén kellett kifizetni. Hirtelen összerázkódott, gondolatai visszatértek a globalizációsodott, - kisbolt tönkretevő- jelenbe. Rossz kedve azonban alábbhagyott a nosztalgiázás hatására, és felébredtek benne a feleségének régen, a pap előtt tett esküjének szavai: - kitartok mellette jóban, rosszban. Ezért szó nélkül elzárta a számítógépét, fölvette az autós kabátját, összeszedte a lakásban található összes szatyrot, beült a kocsijába, indított, és elindult küldetésének teljesítésére.

2.

Ahogy anno a híres angol felfedező, Cook kapitány - a Csendes óceán szigeteinek meghódítója, hajókázott szigetről-szigetre, úgy kóválygott Zsolt is az árukat rejtő állványszigetek között. Hasonlóan ahhoz, ahogy Cook kitűzte az Union Jacket a meghódított szigetre, ő is úgy rakosgatta a megtalált árut, a kerekes-bevásárlókocsijába. Megnézte a kezébe tartott komissiós listát, és elégedetten látta, hogy csak a toalettpapír hiányzik. Ez azonban úgy látszott kifog rajta, mert sehol nem találta. Körülnézett, és látta, hogy egy megfordított ládán ülve az egyik női alkalmazott papírdobozokat rakosgat egy raklapról az előtte levő a tároló-rekeszbe. Zsolt azok közé tartozott, akik sokat olvastak gyermekkorukban, többek közt Benedek Elek meséket is, és így tudta, milyen fontos a megszólítás. Most azonban bajban volt, mert az előtte levő nő úgy 35 év körüli lehetett, és a hivatalos megszólítást alkalmazva, nem biztos, hogy azt válaszolta volna, hogy "Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál!" Ezért rendkívül finoman megkérdezte:
- Volna olyan kedves megmondani, hol találom a toalettpapírt? - Na, nem volt olyan kedves. Vélhetőleg azért, mert a hölgy minden valószínűség szerint kézigránátokat rakodik, - állapította meg magában gúnyosan - és nagyon kell vigyáznia arra, hogy a hozzá tartozó biztosító karika nehogy megsérüljön, mert az ezt követő robbanás helyrehozhatatlan anyagi károkat okozhat, nem is beszélve a személyi sérülésekről. De aztán a nő mégis meggondolta magát, és odakiáltott a közelben a targoncája mellett álló fiatalembernek:
- Pityu! Mutasd meg a bácsinak, hol van a klotyópapír. Zsolt összerándult, egy kicsit meg is kapaszkodott az állványba. Ha még divatba lenne a párbaj, most a kardja után nyúlva így szólna:
- Mondhatta volna szebben is kis gránátrakodócska! De szerencsére nincs, és az illető hölgy így megmenekült attól, hogy áldozata legyen, egy 7-15 évig terjedő büntetéssel sújtható, erős indulatból elkövetett emberölésnek.
- Bácsi, bácsi dohogott magában. Miért nem úr, vagy tisztelt vevő. Ennél már csak az lett volna a nagyobb sértés, ha elvtársnak szólított volna!

3.

Na, ez a bácsizás nem hagyta otthon se nyugton! Igaz, hogy munkahelyén kedvesen - elismerve tudását, tekintélyét és azt, hogy jó barátnak, közéjük tartozónak tekintették - kollegái csak öcsi bácsinak hívták őt. De milyen más volt ez, a mai sértőhangúéhoz képest! Tudta, hogy a mindennap tükörbenéző nem látja a változást magán. Talán, ha egy csinos 18 éves tinivel együtt állna tükör elé! Egy kicsit elmosolyodott erre a gondolatra. Bár már ingyen utazhatok a közlekedési eszközökön, ennek ellenére jó erőben vagyok még. Ezt igazolja az is, hogy a villamoson, vagy a buszon a fiatalokat megszégyenítve, átadom az ülőhelyem, ha egy várandós nő, vagy egy mozgássérült száll föl - morfondírozott tovább magában. Tekintete az asztalán heverő nyomtatványra tévedt. Na tessék! - derült fel az arca, amikor mintegy igazolva eddigi gondolatmenetét, meglátta, hogy a foglalkozás rovatba nem az volt beírva, hogy nyugdíjas, hanem az, hogy nyugállományú építészmérnök. Kihúzta magát, és félig hangosan kimondta a sztereotip végkövetkeztetést: mindenki olyan idős, amilyennek érzi magát. Majd fölvidulva hozzátette, én most éppen 45 éves vagyok!

4.

Aztán visszatérve az előző gondolatmenetére, hirtelen valami rossz érzés fogta el. A vonat és a villamos! Ahol jön a kalauz, vagy az ellenőr, és amikor ő a belső zsebébe nyúl a személyi igazolványáért, hogy avval igazolja; jogos a jegynélküli utazása, azok csak legyintenek egyet, hagyja - mondják, és anélkül, hogy egy pillantást vetnének rá, továbbmennek. Ez rosszabb, mint a bácsizás! Ez a legyintés irgalmatlanul azt jelenti, látszik, hogy te már olyan öreg vagy, hogy ezt fölösleges igazolnod, ezt mindenki látja. Kész! Az ember visszavonhatatlanul bekerül a"legyintett emberek" közé. Ez bizony már nagy kudarc!

5.

Ez a gondolat annyira elkeserítette, hogy a halál közelségén kezdett el gondolkozni.
- Te asszony! - fordult a szobába belépő feleségéhez, nem kéne megírni a végrendeletünket? Az asszony egy pillanatra meglepődött a kérdésen, majd gúnyos mosollyal a szája szélén, csak ennyit mondott:
- Dehogy nem, és a végére írd oda, hogy olyan temetést kérsz, mint amilyen Attiláé, a hun fejedelemé volt. Csak téged a forgószékeden ülve, a számítógépasztaloddal, monitoroddal és számítógépeddel együtt temessenek el. A mai vízárak figyelembevételével nem kell az örököseinket avval megterhelni, hogy vízzel árasszák el a sírhelyedet. Majd még sietve hozzátette:
- na és a feleségedet sem kell belenyilaztatni a sírba! Zsolt elszégyellte magát. Sarkon fordult, és bement a szobájába. Bekapcsolta a számítógépét, és pár perc múlva folytatta a délután abbahagyott munkáját. Megszűnt számára a külvilág, a délutáni kellemetlen gondolatok észrevétlenül eltűntek a múlt ködében. Kis állólámpájának megvilágításában, ahogy igyekezetében kinyújtott nyelve hegyével is követte az egér mozgását, nem tűnt öregnek. Kis jóindulattal olyan 45 évesnek látszott.


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Eliza Beth
#19. 2012. július 30. 17:48
Kicsit korábban kellett volna felkelned :-))) Tök jó lett volna!
előzmény: Balage hozzászólása, 2012. július 30. 16:19
Balage
#18. 2012. július 30. 16:19
De kár, hogy elkerültük egymást. Pedig én is voltam ezen a dedikáláson... (Mi több, kaptam is egy könyvbejegyzést egyik kedvenc írónőmtől...)
előzmény: andor hozzászólása, 2012. július 30. 09:22
andor
#17. 2012. július 30. 09:58
Kedves Csilla!
Jó modorom igazolandó, rögtön megköszönöm látogatásodat és az értékes hozzászólásodat, mely rávilágít a modortalanság tűzfészkére!
A mai gyerekek nem olvasnak Benedek Elek
meséket!
Szeretettel Andy
előzmény: Csilla hozzászólása, 2012. július 29. 21:52
andor
#16. 2012. július 30. 09:47
Kedves Answer!
Nagyon köszönöm, és kitüntetésnek veszem látogatásod és dicséretedet! Ez mindig nagy lökőerő számomra!
Szeretettel Andy
előzmény: Answer hozzászólása, 2012. július 29. 19:42
andor
#15. 2012. július 30. 09:43
Kedves Ruder-Jana!

Köszönöm a látogatásodat. Örülök, hogy a "soraim közt" üdvözölhettelek!
Szeretettel Andy
előzmény: Ruder - Jana hozzászólása, 2012. július 29. 17:55
andor
#14. 2012. július 30. 09:38
Kedves Fitó Ica!

Kevés a nagyobb öröm számomra, mint amikor arról értesülök, hogy ajánlották az írásomat olvasásra. Tartsa meg a Jóisten ezt a szokásotokat!
Kösazönettel Andy
előzmény: Fitó Ica hozzászólása, 2012. július 29. 15:17
andor
#13. 2012. július 30. 09:33
Kedves Balage!

Kedves Balage!
Örülök, és köszönöm a minősítésedet! Remélem, nem csak bejött, itt is marad!
Szeretettel Andy
előzmény: Balage hozzászólása, 2012. július 29. 14:01
andor
#12. 2012. július 30. 09:29
Kedves Mara!

Nem rossz a másik része sem! :)))

Szeretettel Andy
előzmény: Mara hozzászólása, 2012. július 29. 10:38
andor
#11. 2012. július 30. 09:22
Kedves Eliza Beth!
Folytatom...
Aki a 30 éves (ne haragudj, hogy egy kicsit öregítettelek) kiváló (szemüveges) írónővel folytatott eszmecserét!

static.fotoalbum.hu/picturepreview/2012/07-30/andy-jazz/P6080307_091203.JPG

Szeretettel Andy
előzmény: Eliza Beth hozzászólása, 2012. július 29. 10:36
andor
#10. 2012. július 30. 08:50
Kedves Lyza!
És báránytermészetű hiú férje! Nem? :)))
Szeretettel Andy
előzmény: Lyza hozzászólása, 2012. július 29. 08:23
Csilla
#9. 2012. július 29. 21:52
Kedves Andy! Sajnos mostanában nem divat a jó modor, főként a fiatalabb generáció körében ... tisztelet a kivételnek.
Egyébként mindenki annyi idős, amennyinek érzi magát - ebben is teljesen igazad van.
Jó lett ez az írásod is nagyon.
Answer
#8. 2012. július 29. 19:42
Így van ez, ha telik az idő.
Magam akkor szembesültem ezzel, amikor a tizenéves házbeli lány csókolommal köszönt.
És ez harminc éve volt...
Remek írás tőled, mint mindig!
Gratulálok!
Szeretettel: answer
Ruder - Jana
#7. 2012. július 29. 17:55
Örülök, hogy megtaláltam ezt a remek prózát, ahol a humor is komoly helyet kap. Aktív dolgozóként még nem érint ennyire komolyan, de már nagyon régóta vagyok... néni... :)
Gratulálok az írónak.
Fitó Ica
#6. 2012. július 29. 15:17
Férjem -aki olvasója az oldalnak - hívta fel a figyelmem erre az írásra. Már ő is "legyintett ember", nekem még van rá pár évem.
Nagyon élveztem olvasni!
Balage
#5. 2012. július 29. 14:01
Nagyon bejött az írásod. Grat!
Mara
#4. 2012. július 29. 10:38
Kedves Andor,

ilyen a házasélet egy része.:))))

Szeretettel gratulálok: Mara
Eliza Beth
#3. 2012. július 29. 10:36
Ez (is) nagyon jó! Tetszik! Én is olyan jó 45 évesnek láttam az írót!
Lyza
#2. 2012. július 29. 08:23
Nagyon találékony asszonykája volt!:)))) Nagyon tetszett írásod! Gratulálok! L.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek