Jelenetek a könyvek életéből

A könyvnek ünnepére készülnek a standok ... Amott egy másik könyv, pipiskedve simogatja egy gyerek... (vers)
Esőcella. Úgy látszik, az Istennek
kockázni támadt kedve. Aztán meg
újságot olvas, az ébredő emberek
lelke számára a napi hír.
A könyvnek ünnepére készülnek
a standok. Két könyv - a nyomdából
épp csak kikerülve - még összebújik,
gerincükön már nem olvadt arany
a szerző neve, hanem bőrkötésbe
átmentett egyszer-volt vagy talán
most már lesz..., ki tudja, oly vékonyka
az idő szalagja, s folyton megreped,
foltozni kellene talán már őt is.
Amott egy másik könyv, pipiskedve
simogatja egy gyerek, s mikor a jeges-
medve fejéhez elér, egyszer csak hó
hull a kezéből, és a jegesmedve
elindul, kiszáll a képből, s megy,
megy egyenest a gyerek keze után,
s viszi magával a betűket is, húzva,
igen, húzva őket magával azon a
korcsolyapályán, melyet a didergő
hó feszített ki a könyv és a lentebb
mocorgó, koszlott kis szandálon
is megálló kíváncsi élet között.
2011. június 4. Juhász Anikó
Vissza a főoldalra
A festményei érdekesek. Egyrészt van bennük valami misztikus, távoli, másrészt felsejlik bennük a most szaladó, rohanó élet bizonytalanságából és körvonalazatlanságából is számos elem.