Jéghercegnő 5

És akkor valamire ismételten felfigyelt. Gina ki nem pattogott kukoricaszemet kotort elő a dobozából, és elkezdte ropogtatni.

 


Jó időbe értek a mozihoz. A többi néző már megkezdte a bevonulást.

- Popcorn?

- Naná, anélkül nincs mozi! - vágta rá oly lazasággal, hogy maga is meglepődött. De gyorsan elkergette magától a bűntudatot. Most élvezni akart minden pillanatot. A film lekötötte Ginát, pedig pár nappal ezelőtt már végigülte, csak akkor Ken oldalán. És persze könyv formájában az is salátában volt már fent a polcon. Will szeme sarkából leste a „lányt". Figyelte szeme csillogását és összerezdüléseit. Ahogy az erotikus jeleneteknél a szívószálban megállt a kólája, és ajkai megduzzadtak. Ahogy rágcsálta a kukoricát. És akkor valamire ismételten felfigyelt. Gina ki nem pattogott kukoricaszemet kotort elő a dobozából, és elkezdte ropogtatni. Egyre jobban az a gyanú merült fel benne, hogy valami átverés résztvevője. Nem szólt, mélyen elraktározta magába a véletlen egybeeséseknek tűnő dolgokat, sosem lehet tudni, mikor jön jól, mint ütőkártya. Kivárja az időt. Előbb-utóbb biztos lesz valami, amivel végérvényesen lebuktatja magát. Ha tényleg az, akire ő gondol.

- Gyere, menjünk. - fogta meg Gina kezét a vége felirat után. - Surranjunk ki a tömeg előtt. - Gina összerezzent az érintéstől.

- Valami harapnivalót így a nagy izgalmakra? Hogy tetszett a film?

- Hú, nem semmi volt, az már biztos! Mit kérdeztél előtte? Bocs, még mindig a film hatása alatt vagyok!

- Mit szeretnél enni? Közben kivesézhetnénk a filmet.

- Nem is tudom, rád bízom a választást. Csak valami nyugis hely legyen. - Willben hirtelen ötlet merült fel.

- Gyros?

- Szuper! - gyalogosan indultak meg a görög falatozó felé. Willnek bejött a számítása. Teltház volt.

- Mit szólsz egy olyan verzióhoz, hogy kikérjük pitába, és járunk egyet, vagy kimegyünk a városból? - Ez most véletlen, vagy ennyire gyanakszik rám? Frankón az első randinkhoz hasonlóan akar velem lenni? - elmélkedett Gina.

- Miért ne? Úgyis szép idő van. - Gusztusos volt az étek melyet feléjük nyújtott a kiszolgáló. Gina nem tudott neki ellenállni, rögtön megkóstolta.

- Ez isteni! De tuti le fogom enni magam, ha nem ülünk le valahova, úgy meg van pakolva.

Visszabaktattak a kocsihoz. Will indítás előtt átadta az pitáját, és laza mozdulattal kimanőverezet a forgalomba.

- Megnézzük a várost, milyen kivilágítva? Láttad már?

- Szerinted én esténként nem szoktam járni a városban? Persze, hogy láttam már úgy!

- A hegyre gondoltam - Gina elvörösödött, most mivel tudna visszavágni.

- Akkor ezt mondjad, nem vagyok én gondolatolvasó! - más nem jutott eszébe.

Kényelmesen elhelyezkedett a férfi jobbján, és nézte a péntek esti forgatagot. Sokszor olyan érzése volt, ez a város sosem alszik. Kicsit örült, hogy Kennel kiköltöztek a külvárosba, de néha hiányzott neki a városi nyüzsgés. Olyankor, ha tehette, bejött a barátaihoz, és szolidan belevetették magukat az éjszakába. Kerülték a zajos szórakozóhelyeket, inkább a kisebb pubokat részesítették előnyben, vagy egyszerűen elmentek sétálni, és a kirakatokat bámulták.

 

 

***

 

- És mivel foglalkozol?- kérdezte Gina, mint aki nem tudja, ki mellett ül, miközben a húst csipegette.

- Most per pillanat a gyrosszal, ez tényleg finom.

-Jaj, nem úgy gondoltam! - kacagott fel. - Mi a foglalkozásod?

- Csináltam sok mindent, voltam ez is, az is. Jártam erre is, arra is.

- De titokzatos valaki!

- Mozgalmas életem volt, az biztos, most pedig próbálom élvezni.

- Az jó - és mintha régi énje kezdett volna elhatalmasodni rajta, megint a hallgatásba kezdett merülni.

- Na, de mesélj valamit magadról? - szólalt meg a férfi.

- Én csak egy szürke kis egér vagyok. Dolgozom, aztán hazamegyek, és otthon folytatom a dolgomat - elfordította fejét, és mint aki valami érdekesett látott kint a sötétben, mereven bámult kifelé az ablakon.

- Pasi, család, ilyesmi?

- Férjnél vagyok, de nyitott házasságban élünk - még mindig nem tudott Willre nézni. Tudta, nem fog ezen megbotránkozni, hisz első találkozásuknál is pont válófélben volt, nem akarta, hogy lássa a fájdalmat a szemébe. - Gyerek nincs. Még valami?

- Ez nagyon őszinte volt.

- Szeretek nyílt lapokkal játszani. Na, de váltsunk témát, ne rontsuk el ezt a szép estét. - Will érezte, kicsit feszült lett a hangulat. Bekapcsolta a rádiót, és kereset valami zenei adót.

- Van kedved táncolni?

- Ha nem félted a lábad... Nem tudok táncolni. - Gina arcán huncut mosoly jelent meg.

- Én sem, de itt nem lát senki. Bénázhatunk nyugodtan - tekert a hangerőn, majd kiszállt a kocsiból, átment Gina oldalára, és kisegítette. Gyengéden átölelte a derekát. Gina lába megremeget. Próbált a zenére figyelni, és hagyta, hogy a férfi vezesse.

- És még azt mondod, hogy nem tudsz táncolni! - keze akarva akaratlanul is megsimogatta a férfi haját. Will mélyen a szemébe nézett. Kezével megfogta az állát, és gyengéden magához húzta az ajkát. Elakadt a lélegzete. Visszacsókoljon, vagy sem. Ha visszacsókol, akkor rögtön rájön ki valójában, ha nem, akkor azt hiheti, nem érez iránta semmit, és újra eltűnne az életéből. Kockáztatott. Finom csókokat lehel vissza a férfi szájára.

- Azt hiszem, lassan mennünk kéne - bontakozott ki Will öleléséből. A férfi bólintott.

- Köszönöm a szép estét, rég éreztem magam ilyen jól. - Köszönt el Gina Inez lakása előtt.

- Felhívnálak, de tudod.

- Persze megértem. Mikor láthatlak legközelebb?

- Csak rajtad múlik, az üzletben biztos, hogy megtalálsz. Jó éjt! - egy futó csókot nyomott Will ajkára, és beviharzott az épületbe.

 

 

 

 

Folyt köv...

 

Előző rész...

Első rész...  

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Balage
#2. 2012. augusztus 1. 08:52
Bevallom, eddig kimaradt a 4. rész. Melinda tette fel. Most elolvastam, tetszett, viszont a következő résszel ne várakoztass minket ennyi ideig :)
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek