Idegen a tél...

Átdolgozás...

 

 

 

Ágakra fagyott 
tükörhöz
tapad a szél.
Nem érez. Rideg.
Csend van és hideg.
Zúzmara öleli a kéményeket
markában tegnapi a füst
 háztetőket fojtogat
érzéketlen üveg- ezüst...
A múlt küszöbére meleg vetül.
Félek. Néma madár repül...

 

Nyomorékká vált az este
egy emlék kiabál
Belázasodott percekre
borogatást visz
a hallgatás...



Szemét zárva tartja a jelen.
Csendes a tél és idegen...

 

 

 

2012. január 29.

Ruder - Jana

Vissza a főoldalra
Nyomtatás

Hozzászólások:
Fitó Ica
#7. 2012. március 11. 21:57
Ez a kedvencem:
"Belázasodott percekre
borogatást visz
a hallgatás..."
Answer
#6. 2012. január 30. 16:08
Jól megválasztott képek.
Szép vers!
Döme Zsuzsa
#5. 2012. január 30. 13:37
Szerintem is.
előzmény: Juhász Kató hozzászólása, 2012. január 30. 09:47
Mara
#4. 2012. január 30. 10:08
Téli képedhez, amely érzelmekkel telített szeretettel gratulálok: Mara
Juhász Kató
#3. 2012. január 30. 09:47
Tetszett a versed a mindenre rátapadó télről.
"Belázasodott percekre
borogatást visz
a hallgatás..." - ezt nagyon szépen fejezted ki.
rapista
#2. 2012. január 30. 09:03
tetszik a képek változatossága és koherenciája!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!