Hogy Én, hogy szeretem magam sajnálni... - Éljen a szerelmesek napja!

Minden fáj, semmi sem jó... keresem kibe köthetek bele.. ha nekem nem jó, miért van ? hogy másnak igen, miért csak ritkán színes a világ? pedig csak félsz... így nem látod a napot!

 

 

Egész nap hadakoztam

magammal...

nem írok és

nem érdekel...

mégis ezernyi

gonoszkodó

gombóccal harcoltam

nem fáj és

nem érzem

nem érdekel semmi

gyűlölöm önmagam

gyűlölöm a lelkem 

szeretem önmagam

szeretem a lelkem

érdekel minden

ez vagyok

az őrült

épelméjű

darabokra

szétesett

kőkemény

egész

nem feladni

harcolni kell

vagy és vagyok

nem itt ér véget

egész nap harcoltam

és írok

nem adlak könnyen

......

hiányzol.

ezért most ülök egy parkban,

jó az idő,

kezemben sör,

fölöttem rigók...

jó kedvük van!

 

Jó a kedvük...

végre nekem is...

mi gondom,

ha nincs, csinálok...

magam is!

 

Ülök a padon...

vagyok!

Élvezem a hangot

...madarak...

magamban.

 

Jó ez a csend...

hallom magam,

nem félek:

lesz ami lesz...

olyan hülye vagyok,

miért szorongok...

mert tolongok

magamban,

...ahelyett...

hogy hagynám

magam..

magamnak.

 

Eddig azt hittem jól

vagyok,

vagyok..nem..csak

vagyok

Jé, de rájöttem,

mindenkire rakok,

bajt, fájdalmat nagyot...

hozok!

 

Na és..

tojok az egészre.

Jön még kutyára dér...

de majd felöltözöm!

Nem akarok vágni,

mégis hasítok...

nem vagyok benne semmiben!

 

Kívülről nézem

mit teszek...értem...

nem értem...

ismét csak tojok az egészre,

nem akarok vágni,

mégis hasítok...

 

Továbbra is szépen

ülök a parkban,

a fák alatt csendben...

a madarak lesnek,

én írom a verset...

látszik...

élvezik a percet...

Potty...le vagyok már tójva!

...így bújik az ihlet szagos gondolatba...

A rohadék...

szagos a fejem,

szagos a kezem,

nem élvezem...

talán ez az ihlet...

madárul!

Most lehet,

hogy Te éppen...

én meg jó pofa képen,

éppen...

Rád gondolok,

hátha csuklasz...

mert hát lehet

hogy Te éppen...

engem meg

jó pofán kéne

csapni...

mert nem kívánom

éppen...

hogy Te bárkivel éppen...

de hát jó a lelkem...

remélem csuklasz...

engem meg...

jó pofán kéne

csapni...

 

tudom hogy féltékeny vagyok... és hát, de... meg különben is "utállak"...nem?

 

 

 

Kép forrása

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Balage
#2. 2011. január 18. 11:56
Bevallom, sokat gondolkoztam azon, hogy megjelentessem ezt az írásod, vagy sem. Aztán úgy döntöttem, nézzük meg, ki mit szól hozzá.
Részemről annyira gagyi a stílusod(Ez a Dühödten-re nem vonatkozik, csak erre a versre), hogy az már jó! Komolyan mondom, végigröhögtem versed (gondolom, ezzel nem bántalak meg, hiszen ez volt a célod). Kissé feldobtad a napom vele ;o) Ezt köszi!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek