Hó helyett eső esik

Már napok óta esik az eső, azért néha átejt, mert elcsendesedik,

 

Már napok óta esik az eső, azért néha átejt, mert elcsendesedik, úgy tesz, mintha eleget locsolta volna a földet. Szürke minden, az égbolt, a levegő, a házak, az aszfalt, még az úttesten imitt amott kicsit fényesebb tócsa is színtelen, vagy inkább feketésben játszik.

A mindennapi séta természetesen fuccsba ment, a lábaim olyanok, mintha téglák lennének rájuk kötve, olyan nehezen emelgetem őket. Szaladni? Ugyan már! Még álmomban sem lehet. Ez hagyján, de nagyobb baj, hogy az agyamra is ráült a nem érdekel semmi, nem is tudom, mit is akartam elvégezni. Ja, ablakot akartam pucolni, de nincs hozzá se erőm, se kedvem, meg esőben nem szoktak ablakot pucolni. Szerencsémre.

Amíg így tétlenkedek, múlik az idő. Elérkezett az ebédidőm, nem azért, mintha a nagy semmittevésben megéheztem volna, hanem be kell kapkodnom az orvosságaimat, és az utasítás szerint, meg az orvosom szerint is, éhomra nem vehetem be.

A konyhában savanyú pofát vágtam, mert a kenyerem elfogyott. Tudom. Nem kell sok kenyeret enni, vagy csak keveset, mert árt az alakomnak, meg fel sem tudom sorolni mi mindenre árt, de én kenyérrel eszem az ebédem, kivéve ha tészta kerül az asztalra.

Nem volt lelkemnek hova lenni. Jól bebagyuláltam magam, és elindultam a közeli boltba. Kapkodtam a lábam, de hiába, már fele úton úgy vélte az égbolt, hogy nem eléggé fürödtem meg, és szívességet akart tenni, megfürdet ingyen pénzért. Nekem viszont van kapucnim, ráhúztam a fejemre, és belépve az üzletbe, kisebb vagy inkább elég nagy körben bepöttyöztem a padlót.

- Jól átázott. Hol az ernyője?

- Otthon pihenget. Becsapott az idő, de most már mindegy. Kérek egy kiflikenyeret.

- Az elfogyott. Csak barna kenyér van még, abból is egy. Kéri?

- Kérem. Ez az a valamivel befestett kenyér?

A válasz egy mosoly. Ő is tudja, én is tudom, hogy nincs abban egy szem árpaliszt sem.

Hazafelé is esett az eső. Ahogy bementem, utána pár percre elállt. Egye meg a más macskája.

Alig nyeltem le az utolsó falatot, megszólalt a telefon. A menyem köszöntött, és bejelentette, hogy vasárnap vár ebédre.

- Hogy jön? Gyalog vagy autóval?

 

- Még nem tudom, pontosan. Ha esik az eső, autóval jövök, ha nem esik az eső, akkor is autóval jövök.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Mara
#9. 2015. január 30. 08:54
Kedves István!

Örömmel látlak írásomnál, és jó volt olvasni elismerésed.
Szeretettel köszönöm: Mara
Mara
#8. 2015. január 30. 08:52
Drága Csilla!

Igazad van. Nagyon szép a hóval borított táj, és a fagy sem teszi tönkre a leendő búzát, árpát és a többit, de Isten bocsássa meg nekem, én csak a szobából szeretem nézni.
Egyszer, még abban a jó időben rábeszéltek menjek el síelni. Először: Nem tudok síelni. Másodszor operált térdemmel rá se mertem állni a sítalpra, amikor láttam, hogy ülnek fenékre az olyan síelők, mint én, még mielőtt elindultak volna :))). Harmadszor kivettem egy szánkót. Lefelé, méh haj-de de, de felmászni, az már sok volt. Én a hotelban nagyokat aludtam. Kimentem sétálni. Szerencsére nem volt nagy hideg, a szél sem fújt. Ezzel én befejeztem a telelésemet :))))
Szeretettel ölellek: Mara
Mara
#7. 2015. január 30. 08:44
Drága Fer-Kai!

Kívánságod hallja meg Isten!

Köszönöm Neked jóságos lelked!

Szeretettel: Mara
Kovács L. István
#6. 2015. január 30. 06:10
Kedves Mara!
Lenyűgöző a humorod, örömöt leltem művedbe. és nagyon tetszik a végén a választásod a közlekedés szempontjából.
" Ha esik az eső, autóval jövök, ha nem esik az eső, akkor is autóval jövök." Nagyon jó!
Csilla
#5. 2015. január 29. 21:00
Drága Mara!

Inkább hó essen, mint eső. Most van itt az ideje, kell a hódunna a földnek, és szemet gyönyörködtető a hóbundába öltözött táj. A hideg ellenére is mosolyt csal az ember arcára, ahogy a humorod is az enyémre.
De sajnos a tél sem a régi, meg a barna kenyér sem.
Mara
#4. 2015. január 29. 18:41
Drága Answer!
Itt nálunk csak eső esik, és hideg van. Brrrrr

Soha sem szerettem a telet, akkor se ha hó van, de az ablakból nézni élvezet.
Köszönöm, hogy olvasod az írásomat.
Szeretettel ölellek: Mara
Fer-Kai
#3. 2015. január 29. 18:37
Ily bőségben áradjon Rád az áldás is, kedves Mara.
Answer
#2. 2015. január 29. 15:59
Képzeld ha hó esne, mennyivel nehezebben jutnál el bárhová.
Bár nem természetes ez a hó nélküli tél, de már pótolgat, ahogy kinézek az ablakomon.
Sokat segít az autó dolgon, már ha járhatóak az utak...
Örömmel olvastalak!
Szeretettel ölellek: Answer
Hozzászóláshoz jelentkezz be!