Hir Bálint - Pite, a kis sün és barátai

Írtam egy sünös mesét, amit el szeretnék küldeni.

 

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, a kerek erdő közepén, a kurta farkú malac házikója mellett lakott egy sündisznó. Úgy hívták: Pite. A kis Pite fontos állat volt a kis, kerek erdőben. Ő kereste az ennivalót télre. Ha jött a hideg, Pite szétosztotta az eleséget a többi állat között. Feladatában nagy segítségére volt legjobb barátja Gili, a kiskukac. Gili egy almában lakott Pite hátán.
Amikor Pite elment étel után kutatni, kis kuckójában letette az almát, így Gili össze tudta számolni a gyümölcsöket és a zöldségeket. Ők ketten nagyon jól együtt tudtak dolgozni. Mellettük lakott Röfi, a kurta farkú malac. Ő volt a legnagyobb állat az erdőben. Pite és Gili külön pakoltak neki ételt egy nagy szekrénybe. 
Egy meleg őszi reggel Pite és Gili úgy döntöttek, hogy sétálnak egyet a friss levegőn. Pite a hátára kapta Gili almáját, és elindultak. Ahogy mentek-mendegéltek, összefutottak Reccsel, a hóddal. Ő volt az erdő szorgos favágója. Reccs már sok éve vágta a tűzifát télre. Pite és Gili így szóltak hozzá:
- Jó reggelt! 
- Jó reggelt nektek is! - felelte Reccs, majd folytatta. - Jó hogy jöttetek. Idefelé jövet láttam egy hatalmas kupac piros almát. Már épp indultam volna hozzátok, hogy elmondjam.
- Köszönjük! Merre vannak?! - kérdezte izgatottan Gili.
- Menjetek tovább egyenesen, és megtaláljátok! Sok szerencsét hozzá!- mondta Reccs, és nekiállt vágni egy fát. Így hát tovább mentek.

Csak mentek, és mentek,amíg nem találkoztak Sicc-cel, a macskával. Sicc az erdő melletti kis faluban lakott, néha elment az erdőbe kóborolni. Nem bántotta az erdő lakóit. A faluban mindene megvolt. Sicc már messziről meglátta őket és odaköszönt nekik:
- Sziasztok!
- Szia! - kiabálták vissza.
- Mi járatban errefelé? Csak nem azért a nagy kupac almáért mentek?
- De. Te is láttad? - kérdezte Pite.
- Igen, de a helyetekben sietnék. Csörtetést hallottam az almák irányában.
- Köszönjük! - mondta Gili kidugva fejét az almájából. - Mond csak, jó irányba megyünk?
- Persze! Siessetek tovább, nehogy valaki elvigye előletek! - mondta Sicc, miközben felmászott egy lombos fára. - Sziasztok!
Pite és Gili tovább indultak az almák felé. Nem jártak még nagyon messze, mikor egy nagy horkantásra lettek figyelmesek. Nézelődtek, hallgatóztak, de csak nem találták a horkantót. Már azt hitték képzelődnek, mikor újra hallották a horkanást. Megint nem találták a zajforrást. Mikor harmadszorra is felhorkant valaki, Pite jó hangosan megkérdezte:
- Elnézést kérek, de ki az?!
- AHHhhhh... Csak éhhhn. - felelt egy ásítozó hang egy fáról.
- Ki az az én? - kérdezte újra Pite.
- HHHhhát HHúú.
- Hú? - dugta ki a fejét Gili.
- Hú. A nevem Hú, a bagoly. - felelte Hú. - Hová siettek? 
- Egy nagy kupac almához. Nem látott egy olyat?
- De még mennyire hogy láttam. Egy szép nagy piros almahegy. Szóval ti is oda mentek.
- Mi is? Ki megy még?
- Azt nem tudom, de felvert a nagy röfögésével. Ha jól hallottam oda tartott.
- Merre is van?
- Arra - mutatta Hú szárnyával az utat.
- Köszönjük! - mondta Pite, és tovább mentek.
Pite és Gili kitartóan szaladtak az almák felé. Futottak és futottak, amíg...
- Nézd Pite! Ott van Röfi! - mondta Gili.
- Tényleg, ő Röfi! Röfi! Röfi! - ordította Pite.
- Sziasztok! Hkkhk! Mit csináltok ilyen messze? Hkkhkh! - szólt Röfi röfögve.
- Egy nagy kupac almát keresünk. Reccs, Sicc és még Hú is azt mondta, hogy erre van. - felelte Pite.
- Nagy kupac almát? Hkkhkhk!
- Igen.
- Pirosat? Hkkh!
- Igen.
- Ami olyan, mint egy nagy piros almahegy? Hkkhkkhk!
- Igen. Te is láttad? 
- Hááát... hkkhhkhk... ééén... aha.
- Messze van még?
- Khhkhhkh. Pite, lehet, hogy... kkhhkhk... megettem.
- Tessék?
- Megettem - visította Röfi, majd sírni kezdett.
- Semmi baj. Nem volt olyan fontos.
- Khkhkhh... biztos?
- Persze. Bárhol lehet találni almát - vigasztalta Gili.
Röfi ezek után megígérte, hogy nem lesz többé ilyen falánk, nem kell neki külön polcnyi alma, és hogy segíteni fog ételt keresni. Még most is együtt keresgélnek, ha meg nem haltak.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Eliza Beth
#3. 2012. április 7. 21:26
Ej-ej, és a többi állat mit csinált addig, míg Pite kereste nekik az ennivalót? :-)
Balage
#2. 2012. április 7. 13:18
Aranyos mese. És egyáltalán nem hosszú, úgyhogy egybe raktam a két részt.

Gratulálok!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Bársony szív