Halkul a szó...

Lélekcsendesítő

Szememet bántja a fény,
becsukom.
Zárt pillák mögött utazom
oda, ahova nem ér el szavam.

Elhallgatok.

Imafüzérbe kapaszkodok,
reményfalakat építve
minden hozzám írt dalból.
Magasra emelem, hogy lássa
kinek fényforrása pihen...

Odafönn zendül az ég
nehéz fátylat hord a csend...
belső zene ringat
összekulcsolom kezem.

2012. 07.26

2012. augusztus 30.

Hozzászólások:

Ruder - Jana

#9. 2012. szeptember 1. 00:40

Köszönöm, Megtisztelő figyelmeteket.

Juhász Kató

#8. 2012. augusztus 31. 09:43

A meditáció csodákra képes.
Kívánom, építsd tovább a reményfalakat!
Nagyon szép vers, gratulálok!

Lyza

#7. 2012. augusztus 31. 06:33

Szép meditáció ez az alkotás, kedves Jana! Gratulálok! L.

Answer

#6. 2012. augusztus 30. 20:42

Lehet a zárt pillák mögött utazni, igazolom!
Nagyon tetszett!
Gratulálok!

Csilla

#5. 2012. augusztus 30. 19:59

Meditatív hangulatú, optimista vers, tetszett nagyon.

Fitó Ica

#4. 2012. augusztus 30. 18:58

Többszöri olvasás után is nagyon szép ez a lélekcsendesítő vers.

lilyane

#3. 2012. augusztus 30. 18:48

Isteni erők hatják át ezt a csodás verset. Gratulálok!

Balage

#2. 2012. augusztus 30. 18:40

Nagyon szép vers.
Grat!

Hozzászóláshoz jelentkezz be!

TENGRI