GONDOLATOK MA

Ha valaki bizonyos okok miatt elhagyta szülőfaluját, és hosszú évek után eszébe jutnak szép emlékei,megtörténhet, vele, hogy nagyon szomorú lesz és szíve meg telik vágyakozással.


GONDOLATOK



Szomorúan csendben, elmerengve ül Péter bácsi a cigány téglából készített meleg kályha mellett. A szoba csendjét gyerekek hangos vitája, civakodásának hangja zavarja.

Két, idő gyötört, kimerült kezére támaszkodva figyeli a játszadozó apróságokat és ráncos orcáin meleg könnycseppek törnek utat a föld felé. Bele bámul a semmiségbe, és mintha nagyon messze járnának gondolatai. A nagyon hamar eltelt hatvan év emléke tárul szemei elé és szívében beindul a vágyakozás hatalmának ereje. Gondolataiban látja a hűs vizű Tatrosból félig kiemelt, majd visszaesett sebes pisztrángot, a sziporkázó folyó felszínéről visszaverődő, fényes Nap sugarait. Látja a gyönyörű gyimesi tájakat, a madárcsicsergéstől hangos zöld erdőket, ismerősöket, apró gyerek társainak csoportjait amint együtt játszadozva töltötték a szabad idejüket.

Megviselt arca néha meg vonaglik, majd ajkai mosolyra nyílnak, ismét elmerül mélységes álmodozásába. Igen, pár éve ott hagyta, szívének kedves szülőfaluját, és azóta nincsen boldogsága, nyugodalma. Verset mormol fogai között amit ő költött bánatában.


************


Háza előtt Tatros vize folydogál,

Szíve mélyén gondolata, haza száll.

Elhagyta a kis faluját, nagyon rég,

Nem mehet, ő haza többé, itt a vég.

Meg is kérte a jó Istent szívéből,

Hogy kapjon még szép híreket, Gyimesből.

Azt üzeni a világnak szerte- szét,

Ne költözz el a faludból, semmiért.

Mert a lelkünk, nagyon gyenge és elvész,

Elválásra, a falutól nincsen kész.

Hol születtél, éjél, dolgozz, porhadj el,

Rabszolgája idegennek nem leszel.

Bánat öli a szívedet minden nap,

Hogy a kedves kis faludat elhagytad.


Keserves sóhajtással idézi fel magában, a régi szép időket, eszébe jut minden siker és sikertelenség. Gondolatait igazolja a szomorú valóság, ha nehéz helyzetbe kerül nincsen aki segítsen rajta mert itt ő idegen. A közösség ahol jelenleg él, jelenlétét hideg modorral, félvállról veszik, csak akkor jó ha szükségük van valamire tőle a helybelieknek, máskor nem is veszik észre jelenlétét. Mosolyogva járja a világot, magába zárva bánatát, hogy ne lássa más a fájdalmát. Elzárkózott élete nagyban egyezik, a ''Nemo kapitány'' életének lefolyásával.

Az örökös barátságtalan környezet megváltoztatta lélekben, saját szülőföldjének viszontlátásában gondolkodik. Minden nap megkérdezi magától, vajon elkésette ezzel már? Van-e értelme? Adjunk választ neki közösen.


János


Kép forrása: wikipédia

 




 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
janos
#16. 2012. április 26. 11:12
Örülök, hogy tetszik,
Puszi!
előzmény: zsuzsahorváth hozzászólása, 2012. április 25. 18:47
zsuzsahorváth
#15. 2012. április 25. 18:47
Szívemből szóltál,kedves régóta hiányolt János!
janos
#14. 2012. április 24. 13:17
Eliza Édes!
Nagyon kedves tőled, jó tudni, hogy vannak a Földön még segítőkész hölgyek,urak.
Áldott legyen kicsiny szíved, nagy szeretet lakik benne. Puszi!
János
előzmény: Eliza Beth hozzászólása, 2012. április 24. 06:51
janos
#13. 2012. április 24. 13:11
Kedves Ruder-Jana!

Köszönöm szépen a baráti véleményedet.
előzmény: Ruder - Jana hozzászólása, 2012. április 23. 23:03
janos
#12. 2012. április 24. 13:05
Azt hiszem a honvágy mindenkit egyformán érint.
Köszi, a véleményezésedet.
Üdv!
Eliza Beth
#11. 2012. április 24. 06:51
Hej, ha itt lennél a szomszédban, átvinném a régi gépemet. Jó erős masina, csak sajna a súlya is megvan... A mostani már könnyebb.
előzmény: janos hozzászólása, 2012. április 23. 20:32
Ruder - Jana
#10. 2012. április 23. 23:03
Szívet- lelket melengető írásodhoz gratulálok. nagyon megértem a gondolataidat...
Sok ismerős érzést villantottál fel.
Barátsággal: Jana
Báró von Shenczky
#9. 2012. április 23. 21:15
Kedves János!
Nagyon a szívemből szóltál. Elég, ha annyit közlök, hogy Beregszászon nőttem fel, hegyek, folyók közelében, és 1978 ban kerűltem Debrecenbe, a kopár alföldre, a kiégett emberek közé.
janos
#8. 2012. április 23. 20:32
Köszönöm, szintén baráti szeretettel.
Sajnálom, hogy így van , néha -néha írogatok .
Nincsen gépem, ezért nehéz de lesz, lassan.
Üdv. János
előzmény: Answer hozzászólása, 2012. április 23. 18:49
Answer
#7. 2012. április 23. 18:49
Nagyon örülök, hogy újra itt vagy közöttünk!
Honvágy... gyötrő és nemes érzés.
Gratulálok az íráshoz!
Barátsággal: answer
janos
#6. 2012. április 23. 12:42
Tisztelt, Szerekesztőség!
Minden elismerésem a képért, nagyon ide illő.
Köszönöm szépen!
janos
#5. 2012. április 23. 12:35
Egyet értek veled Kedves Zsó!
Nagyon örülök, hogy olvastad írásomat.
Szeretlek benneteket. És köszönöm.
János
janos
#4. 2012. április 23. 12:32
Kedveseim!
Igaz amit írsz Drága Eliza, nagy hatalma van, a honvágynak. Tudnod kell, hogy Ti is éppen ennyire hiányoztok nekem de mindig nem panaszkodhatunk. Kicsit nehéz az életünk de lassan kialakul, akkor jelen leszek folyamatosan. Puszillak! János
Zsó
#3. 2012. április 23. 11:07
"Múlt nélkül nincs jövő" - vallom.
Gyökereinkre visszaemlékezni, nem feledni életünk bizonyos szakaszát, szívet melengető!
Tetszett írásod!
Szép napot kívánok! Zsó
Eliza Beth
#2. 2012. április 23. 11:03
De jó, hogy megint itt vagy, hiányoltalak!

A honvágy, ugye, mekkora úr? Az sem segít, ha titkoljuk. Lehet, az őszinteségre vevő lenne a környezet?....
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek