Fátyol - Éljen a szerelmesek napja!

Fátyol

 

 

Lelkem virágba borul: itt rózsa,

nefelejcs, jácint bőségesen terem.

Fölém hajolsz most lágyan. Zsong a fejem

a szívtől. Te ringatsz nyugovóra.

 

Fél az ember. Bús mocsárban lépked,

s megijed, ha látja a mentő ösvényt,

mit fehéren táncoló árnyak ködként

fednek el, ha magányos szív kémked.

 

Ó ne, ne félj! E rögös úton mi

együtt futunk. A világ érdemi

a szívek gyengéd találkozása.

 

Nézd, lebukik a nap: itt e piros,

szerelmes nap vége. Az ösvény most

továbbsétál más szívekre várva.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Balage
#2. 2011. január 21. 14:02
Szép. Grat!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek