CSÖRGEDEZIK VAGY KISZÁRADT? NEM MINDEGY!

Magyarországról a Z5 Plus Design kft-vel és a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal együttműködve a PTE Hidrobiológiai Tanszéke vesz részt a projektben

 

Észre sem vesszük, pedig a klímaváltozás nemcsak a nagy folyóinkra, de a patakokra is hatással van. Mielőtt azt gondolnánk, hogy a probléma szó szerint nem sok vizet zavar, be kell látnunk: előbb vagy utóbb ez is negatívan hat majd az emberiségre. A tudományos világ egy évtizede figyelt fel a kis vizek kapcsán a kiszáradás jelenségére és várható hatásaira. Nemrég elindult a 16 ország kutatóit - számos európai ország mellett brazil, bolíviai, ecuadori, egyesült államokbeli résztvevőket is - tömörítő DRYvER projekt, melynek szakmai oldalát Magyarországról a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Hidrobiológiai Tanszéke képviseli. Dr. Csabai Zoltán tanszékvezetőt kérdeztem a részletekről.

A klímaváltozás a patakokra is hat? Hogyan?
Az évszakok vagy az időjárás drasztikus változásaira gondolnak az emberek általában, ha a klímaváltozás kerül szóba. Pedig a háttérben más, elsőre talán kevésbé feltűnő folyamatokat is okoz: például azt, hogy a patakokban drasztikusan

 csökken a víz mennyisége, egyre többször száradnak ki.

 

Csak a saját kis falumra gondolva: van ott egy patakocska, de öt éve nem láttam benne vizet nyaranta, és tavasszal is csak addig, amíg lerohan az eső.
DRYvER multidiszciplináris konzorciumként járja körbe e probléma minden vetületét, a vízmennyiség-változásoktól kezdve addig, hogy hogyan hat az emberekre.

Az első munkacsomag a víz mennyiségének változását méri, a második azt vizsgálja, hogy mindez hogyan befolyásolja az élőlényeket, a harmadik a anyagforgalommal kapcsolatos folyamatokat monitorozza, a negyedik az ökoszisztéma-szolgáltatások változását vizsgálja, az ötödik pedig választ próbál adni arra,

 milyen természetközeli megoldásokkal lehetne mindezt orvosolni.

 

Erre állt össze a 16 ország 25 intézményéből csaknem 100 kutató. Magyarországról a Z5 Plus Design kft-vel és a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal együttműködve a PTE Hidrobiológiai Tanszéke vesz részt a projektben.
A méréseken, mintavételeken és egyéb kutatási feladatokon túl a projekt eredményeinek kommunikációja és disszeminációja is a feladataink közé tartozik.

A patak kiszárad, aztán majd újra lesz benne víz - nem? Miért érdekelné ez az embereket?

 Egy patak nemcsak arról "szól", hogy folyik benne víz vagy nem folyik, hanem ökoszisztéma szolgáltatásokat ad nekünk:

 

klímát szabályoz, részt vesz a szervesanyag-körforgásban, a belehulló leveleket fölaprózzák a benne élő lények... Egy laikus számára láthatatlan módon segíti az életünket. Amint a patakok vize elapad, megváltozik a természetben az anyagok forgalma. A patakokban élő lények nem ahhoz szoktak hozzá, hogy élőhelyük huzamosabb ideig kiszáradhat - ugyanúgy, ahogy a gyümölcsöskertben sem ehhez az időjáráshoz szoktak a fák, és nem úgy teremnek, ahogy azt mi elvárnák.

Első körben például azzal fogunk szembesülni, hogy nincs elég víz, amivel fel tudnánk tölteni a patakon lévő halastavat. Vagy ha odamegyünk a patakhoz, az nem olyan szép. A száraz periódusokban a patakokban zajló folyamatok megváltoznak, és ez előbb-utóbb

 a mi életünkre is nagyon komoly hatással lesz.

 

Gyakorlatilag a minket körülvevő természetben minden víz mennyisége csökken, és nem elsősorban a tavaszi esők hiányoznak - azok megvannak -, hanem a téli csapadék mennyisége minimális. Emiatt nincs tartalék, és a patakokban sincs annyi vízmennyiség, ami fenn tudná tartani a folyamatos áramlást.

Hogyan zajlik a mintavételi folyamat?
Több területen dolgozunk: 9 van összesen, és ebből az egyik a magyar Bükkösdi-víz, ami egy nagyon szép kis patakrendszer. E területen jelöltünk ki 25 mintavételi helyet, ahova kéthavonta kijárunk. Mi egy 25 centis hálózott keret segítségével veszünk biológiai mintákat - magát az élővilágot nem károsítjuk ezzel - , és azt vizsgáljuk, hogy egy adott területegységen milyen élőlények és milyen mennyiségben fordulnak elő a patakban. Közben számos környezeti paramétert is mérünk: a vízsebességet és -hozamot, a meredekséget, hőmérsékletet, a kémiai anyagok koncentrációját. A különböző időszakokban vett mintákat pedig össze tudjuk hasonlítani, hogy egy időbeli vetületet is fel tudjunk rajzolni, főleg abban a tekintetben, hogy milyen különbségek vannak a kiszáradó és a nem kiszáradó periódusok élővilága között, illetve

 milyen esély van arra, hogy az élőlények a kiszáradó szakaszokról visszatérjenek a nem kiszáradó részekre.

 

Nemcsak a vízi élőlényeket vizsgáljuk, hanem például különböző mérőeszközök kihelyezésével azt is monitorozzuk, hogy a patakban és üledékében milyen gázok keletkeznek - ezekből az adatokból is lehet a patakban lezajló folyamatokra következtetni.

Az elemzések után alkotunk egy olyan modellt, amiből kirajzolódnak majd a patakokat Európa-szerte érintő folyamatok, beleértve az is, hogy egy adott területen mennyire erőteljesek a változások, és ez mennyire reverzibilis, vagyis vissza lehet-e fordítani.

Azt olvastam a honlapon, hogy ún. upscaling módszerrel alakul majd ki a végső kép. Mit lehet erről tudni?
Nagyon leegyszerűsítve, megnézzük, hogy egy adott pici területen milyen változások zajlanak le, ezt párosítjuk a vízjárás változásával, és azt feltételezzük, hogy ahol hasonló a vízjárás, ugyanilyenek a folyamatok is. Létezik egy európai vízjárási adatokat összegző nagy adatbázis, ez a kiindulópont.

Hogy hazai példát mondjak: a Bükkösdi-víz, amit vizsgálunk, egy nagyobb egység, a Pécsi-víz vízgyűjtőjének része, ami már majdnem a fél Dunántúlt felöleli, a pécsi szintén egy nagyobb egységbe tartozik - vagyis egységről egységre számolunk, így lesz belőle előbb-utóbb európai lefedettség. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy egy adott patak adott szakaszára nézve pontosan meg tudjuk mondani, hogy az év egy bizonyos napján mi történik, de regionális szinten - például a Pannon ökorégióban - már tudni fogjuk, milyen folyamatok jellemzők.

Biztosan vannak már hipotézisek, hogy hogyan lehet ezeket megoldani.
Annyira kevés az adat, hogy jelenleg ezek valóban csak feltevések. Már most látható viszont, hogy a mediterráneumban megszokott, hogy a patakok kiszáradnak, és az ottani élőlények ehhez hozzászoktak - igaz, ott is egyre több patak szárad ki, így ott ez jelenti a főbb problémát. Nálunk a változás volumene kisebb, hiszen nem szinte egész évre, hanem néhány hétre vagy hónapra - pl. júliustól szeptemberig, egyébként minden esztendőben egyre hosszabb periódusra - száradnak ki, de ehhez a mi élővilágunk nem alkalmazkodott, így

 nálunk sokkal drasztikusabbak a hatások,

 

mint a Dél-Európában.
Mindenképpen természetközeli megoldásokban gondolkodunk, azon belül is olyanokon, melyek a lehető legkevesebb beavatkozással járnak. A haltermelés kapcsán például már most felmerül egy újfajta szabályozás szükségessége: rengeteg halastavat létesítettek gátak és duzzasztások révén. Ez nem feltétlenül optimális módszer, hiszen szakaszolja a vízáramlást, így az alsó részek sokkal többször száradnak ki, mint korábban. Ezen a területen jobb lenne természetközelibb megoldást találni, például átfolyással megoldani a halastó-létesítést úgy, hogy az ne gátolja a patak folyamatos létét.

A honlapon az is szerepel, hogy "CitizenScience" - ez alatt mit kell érteni?
Az egyetemi polgárokat és a lakosságot sem akarjuk kihagyni a kutatásból. A projekt kapcsán lehetőségünk van néhány patakot megfigyelni, de még így is rendkívül kevés az adat, nem tudunk mi magunk követni minden patakot. Emiatt a lakosság bevonásával próbálunk információkat gyűjteni arról, hogy melyik patak mikor milyen állapotban van.

 Fejlesztettünk egy mobiltelefonos applikációt,

 

amivel ez könnyen kivitelezhető. Ha valaki például sétál az erdőben, és az útját egy patak keresztezi, látja, hogy van-e benne víz, csak pocsolyák maradtak a mederben, vagy teljesen ki is száradt. Ha készít erről egy fényképet, a telefonja megadja a GPS-koordinátákat, az applikáció révén már fel is tudja tölteni a honlapunkra. Ez neki 20 másodperc, számukra viszont értékes információ. Az alkalmazás jelenleg Androidra már elérhető (DryRivers néven kell keresni a Google Play Áruházban - a szerk.), de még fejlesztés alatt áll - nyár végére/ősz elejére várható a végleges verziója, amiben a tervek szerint már játékokkal és ajándékokkal is kiegészül majd az app, hogy részvételre ösztönözze az embereket. Elsősorban azokra az országokra számítunk, ahol a projektnek mintaterületei vannak, de

 Európa bármely pontjáról szívesen fogadunk adatokat.

 

Milyen hatással lesz a projekt a jogalkotásra? Eddig nem hallottam még patakokról szóló törvényről...
A vízjogi szabályozások országonként különböznek, de a folyók nem állnak meg a határon, és a vízrendszerek is államokon túli területeket fognak át. 2000-ben ugyan létrejött egy egységes európai vízjogi irányelv,  de ez elsősorban arra fókuszál, hogy az országoknak oda kell figyelniük a víz minőségére. A gyakorlati megvalósítás több-kevesebb sikerrel működik, Magyarország is eleget tesz a minimum elvárásnak, de lehetne még fejlődni ebben a kérdésben.
Ami a kis vizeket illeti: ezekre a vízhasználatra vonatkozó szabályokon túl nincsenek egyértelmű jogi előírások, a Víz-Keretirányelv sem tekinti ezeket bizonyos méret alatt vizsgálandó egységeknek. Ha valaki halastavat szeretne létesíteni egy patakon, vízhasználati engedélyre van szüksége - azt

 viszont jelenleg még nem kell a döntésnél mérlegelni, hogy az adott vízfolyás kiszáradó-e vagy sem,

 

illetve járhat-e pl. egy duzzasztás azzal, hogy mesterséges kiszáradást idéz elő. Mindössze annyit vizsgálnak meg, hogy az adott időszakban, illetve éves szinten mennyi vizet szállít a patak, és az elegendő-e arra, hogy halastavat létesítsenek rajta. A pályázat végén az is célunk, hogy ajánlásokat tegyünk a jogalkotók és a vízhasználók számára is, hogy milyen tényezőket vegyenek mindenképpen figyelembe az engedélyek kiadása előtt ahhoz, hogy ne járuljanak hozzá a vízrendszer sérüléséhez.

Szerencsére azt már sok nemzet - Magyarország is - felismerte, hogy a vízre stratégiai elemként kell tekinteni. A globális felmelegedés előrehaladásával egyre kevesebb lesz belőle, és amikorra a Mediterráneum és Afrika északi része eljut arra a szintre amikor akár az 50 fokos hőmérséklet sem lesznek ritka, 

 komoly válság alakul majd ki, melynek a víz lesz az egyik központi eleme.

 

Mennyi ideig tart a projekt?
Szeptemberben indult, négy évet fog át. A mintavételek januárban kezdődtek. Magyarországon most vagyunk túl a harmadik mintavételen, összesen hatot kell ebben az évben véghezvinnünk. Az anyagok feldolgozása kb. még fél évet fog igénybe venni, de a környezeti jellemzőkről begyűjtött adatok feldolgozása már megkezdődött, néhány előzetes - elsősorban hidrológiai, mert az nem igényel további labormunkát, hanem a mintavétel után azonnal elemezhető - eredmény és model már most rendelkezésre áll. A komplex, több részterületet átfogó eredmények várhatóan a projekt 3. évére kristályosodnak majd ki. Az emberekre gyakorolt szociológiai hatás felmérésével zárunk majd.

 

Harka Éva

 

Forrás: UnivPécs

Fotó: Csortos Szabolcs UnivPécs

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek