Csendbe zárva

...hiába is álmok álma...

 

már megint itt volt és eltalált.
eljátszott velem, és szétdobált,
aztán meg tétován álldogált,
mert felkavart, feldúlt, és szétzilált.

 

darabokra szaggatott,
és közben meg csak álmodott,
virágokat és templomot,
a tenyerében hordozott.
de csak a vágyban osztozott.

 

szívem ma vérben, és szétszakadva,
vágyra vágyna, a sors nem adja,
magamagát fojtogatja,
önmagát is megtagadja.

 

szívem ma vérben, és szétesetten,
ott dobog, halkul a két kezedben.
égszínkék tenger a két szemedben,
érzés, amit nem kerestem.
de szerelem, egy az egyben.

 

Isten előtt térdepelve,
add a szívem, szétszerelve,
ott van most a két kezedben,
vagy már ott a farzsebedben.

 

add a szívem csendbe zárva,
add a csendben sírva, fájva,
álmot is vidd csendbe zárva,
hiába volt álmok álma,
jobb lenne, ha nem találna.

 

vágyat is vidd, csendbe zárva,
ha álom volt is, álmok álma.
hiába volt minden kincsem,
jobb nekem, ha semmim sincsen.

 

legyen a csend, kárhozat.
ha viszi is az álmokat,
ha ólomba is mártogat,
ha hiányzol,
és fájni fog az áldozat.

 

add a szívem csendbe zárva,
fehér gyolcsban, vérben ázva,
önmagamat nem találva,
és mindent vihetsz Álmok Álma.

 

osztozzunk vágyakon,
osztozzunk mindenen,
szavaktól zaklatott, szerelmes vétkeken,
kacatokon, na és a kincseken,
mennyországon,
és osztozzunk Istenen.

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

A sárkány, a fiú és az erdő