Beszámoló Szabó István Az ajtó című filmjének premier előtti vetítéséről (Március 6. Cinema City)

Filmszemle

 

 

 

Az írás amatőr,- teljes egészében kizárólag a film által a cikkíróban ébresztett saját érzésekre támaszkodik

 

A film megtekintését jó helyen fekvő lakásomnak köszönhettem. Mielőtt a kedves olvasó felkapná a fejét, hogy jön össze ez a két dolog - sietve kijelentem, hogy a remekül fényképezett havas képek színhelyéül a mi utcánkat szemelték ki (nyáron!) és az ezzel okozott kellemetlenségek kárpótlására kaptuk ezt a jegyet!

Egy vallomással tartozom, mindjárt írásom elején: nem olvastam a regényt! Emlékeimben lapozgatva azonban elém tűnt, soha nem tudta egy film sem elérni azt a hatást, amit az olvasás öröme okozott! Ettől most nem kellett félnem!

Szabó István rövid szóbeli bevezetője után, telt ház előtt, megkezdődött a film vetítése. A film bevezető részében, a férjével új lakásba költözött írónő, munkája zavartalan folytatásának biztosítására bejárónőt keres. Így kerül be a képbe a velük szemben lakó Szeredás Emerenc, a mindig sötét ruhában járó szikár falusi nő, aki szemben áll a tanult emberekkel, akik sepertetnek, de soha sem sepertek életükben Mindenkinek segíteni tudott, de ő soha nem kért, vagy fogadott el semmit, kivéve egyszer, amikor a férj, a „gazda" feleségét megkéri, engedje meg, hogy egy kedves vendéget nála láthasson vendégül. Mikor az nem érkezik meg elveszti az önuralmát, és kitör belőle a keserűség. Lassan közelebb kerülnek egymáshoz az írónővel. Egy-egy epizódot elmond életéből, amiből kiderül tragikus, - emberek elől gondosan ajtó mögé zárt,- senkinek nem látható, ismeretlen élete. Az írónőnek végül sikerül úgy a gondolati, mind a valódi ajtó mögé bejutnia, megismernie Emerenc szeretetét az állatok, és legjobban Viola, a kutya iránt, és a nehéz, csapásokban gazdag életének titkát. Ezen élmények hatására született könyvéért Kossuth díjat kap. Emerenc beteg lesz, csalódik az írónőben és meghal. Talán megbocsájtását jelképezi a film végén borús, esős időből előtörő napsugár.

A film olyan magas fordulatszámon jár, hogy egy pillanatra sem engedi a figyelmet lankadni. Ebben nem kis része van az Emerencet alakító Helen Mirren Oscar díjas filmszínésznő briliáns alakításának. Ehhez kell felnőnie a Szabó Magdát alakító Martina Geodeck-nek. A jól kiválasztott mellékszereplők tovább emelik a film nívóját. Nem lennénk igazságosak, ha nem említenénk meg Violát, a kutyát, mely teljesen egyenértékű  - hasonló szerepkört bemutató - amerikai vetélytársaival.

A film nagy, megrázó élmény volt számomra! Mindenkinek ajánlhatom a megtekintését!

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
andor
#3. 2012. március 7. 22:53
Köszönöm a látogatásodat!
Az igazság az, hogy nagyon siettem az írással, mert holnap megjelennek a profik, akik hivatásosan méltatják majd a filmet! Ha több időm lett volna, részletesebben foglalkoztam volna a remek magyar mellékszereplőkel, a rendezéssel, az operatőri munkával. Talán mostanra kész is lehettem volna vele! :)))
Szeretettel Andy
katuska
#2. 2012. március 7. 20:27
Tetszett spontán beszámolód, kedves Andor.Csak javasolni tudom, olvasd el a könyvet, hihetetlen élmény lesz még így a film után is. Minden tiszteletem a rendezőé és a szereplőké, csak azt sajnálom, hogy nem magyar szereplőkkel lett leforgatva a film.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Az elbizakodott egérke