Az utolsó levél

egy rigó fázósan megszólal

 

Az utolsó levél

 

Az utolsó levél hullott le a fákról,

Sárgult kép a falról, épp így esik alá -

Rég elmúltak végső üzenetét hozza,

Zúzmara lepi el a virágos határt.

 

Látszólag meghal az élő, valamennyi

Porcikája: minden, de minden odavész;

Semmi lesz a volt szépségek helyett, most már

Csak ezeket látod, bármerre nézel, mész.

 

De aztán egy rigó fázósan megszólal,

Erre pedig csordul a már rozsdás eresz,

Az eresz-erekből friss patakok kelnek,

Megfagyott ág újra bő nedveket ereszt.

 

Kezdődik elölről minden, a körforgás

Győz a fagyos semmin: a tavaszt hozta el -

Reménykedem, hátha megtalálsz majd ismét,

Vágyódásomért a szád csókokkal felel.

 

 

 

 

A kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
bodójános
#5. 2015. július 14. 12:06
Kedves karola!

Köszönöm a véleményedet!
János
bodójános
#4. 2015. július 14. 07:36
Kedves Katikám,
köszönöm a kedves szavakat!
János
Kulcsár Katalin
#3. 2015. július 14. 06:51
"Az eresz-erekből friss patakok kelnek,
Megfagyott ág újra bő nedveket ereszt."

"Reménykedem, hátha megtalálsz majd ismét"

Szépséges reménykedés az ismételt megtalálásra.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek