Az ismeretlen Uránia

Megjelent a Nemzeti Filmszínház gazdagon illusztrált monográfiája


Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2021-ben több évfordulót is ünnepel. 125 éve épült az intézménynekotthont adó, móros-keleties Rimanóczy-ház, amely pár évre rá Uránia néven az ismeretterjesztésfellegvára lett. 120 éve ez az intézmény forgatta le az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazómagyar filmalkotást, A tánczot, amelynek 1901. április 30-i urániabeli bemutatója filmtörténetiidőszámításunk kezdete. A születésnaphoz közeledve a Nemzeti Filmszínház olvasmányos-látványostanulmánykötetben tárja fel az épület és az intézmény szövevényes múltját, amelynek hátterében a20. századi magyar történelem fordulatai éppúgy kirajzolódnak, mint a magyar filmtörténettendenciái. A könyv a napokban jelent meg Az ismeretlen Uránia - Fejezetek egy filmszínháztörténetéből címmel.
120 évvel ezelőtt, 1901 áprilisának elején már javában folytak az Uránia Tudományos Színházban azelsőként számon tartott magyar filmalkotás forgatási munkálatai. A tudományok népszerűsítésérelétrejött intézmény 1899 végén nyitotta meg kapuit, és látványos előadásain szinte már a kezdetektőlhasznált egyperces kis mozgóképeket. 1901-ben érkezett el az idő, hogy a korábban külföldrőlbeszerzett filmeket saját gyártásúakkal egészítsék ki. Pekár Gyula tánctörténeti előadásáhozkészültek az első felvételek: Zitkovszky Béla fotográfus, az Uránia technikusa a saját maga általfejlesztett felvevővel, többségében az épület tetőteraszán ácsolt alkalmi színpadon rögzítette azokataz 1-2 perces kis táncjeleneket, amelyekben Blaha Lujzától Hegedűs Gyuláig a kor jeles színpadisztárjai vállaltak szerepet. A filmcsokor, amely április 30-án került először a közönség elé, hatalmassikert aratott, és nagy lendületet adott az Uránia filmgyártó tevékenységének. Az első film tekercseielvesztek, de emlékezetük fennmaradt, azt éppúgy őrzi „A magyar film napja", melyet minden éváprilis 30-án ünnepelünk, mint maga az Uránia, amely 120 éve állandó helyszíne és szereplője amagyar filmtörténetnek, 2002-es műemléki helyreállítása óta pedig Nemzeti Filmszínházkéntszolgálja a magyar filmkultúrát.A most megjelenő kötet a művelődéstörténet sok évtizedes adósságát törleszti, hiszen először kísérlimeg mélységeiben feltárni a világ legszebb mozijai között számon tartott Uránia, valamint a nekiotthont adó épület történetét. A tudományosság kritériumai szerint megírt, többszerzős mű, melyetszerkesztőként Buglya Zsófia jegyez, az Uránia legnemesebb, ismeretterjesztő hagyományaihoz hűena széles olvasóközönség számára készült. A hivatkozásokban gazdag, mégis olvasmányos formábanmegírt tanulmányokat interjúk, irodalmi szövegrészletek, visszaemlékezések, korabeli újságcikkekegészítik ki. Hasonlóan fontos szerep jut a képeknek. A leírtakat mintegy 260 illusztráció -látványterv, térkép, tervrajz, plakátgrafika, képeslap, dokumentumértékű fotó - teszi mégszemléletesebbé.A 340 oldal terjedelmű munka négy nagyobb gondolati egységre tagolódik. Az első az épülethistóriáját mutatja be. A Rimanóczy-ház keletkezés- és felújítástörténetét Kelecsényi Kristófművészettörténész bontja ki; Torma Ágnes művészettörténész az Alhambra-stílus európai divatjánakkontextusában helyezi el az épületet; a 2002-es rekonstrukciót pedig Mányi István, a felújítás vezetőépítésze és Szebeni Nándor, a restaurálások irányítója idézi fel. A második szakasz az épületátadásának idejébe visz vissza, és a névadó Uránia megnyitása előtti három év eseményeivelfoglalkozik: Molnár Dániel színháztörténész az Oroszi Caprice rejtelmeit tárja fel, Csordás Lajos
városkutató optikáján keresztül pedig a mulató szűkebb környezetéről, az egykori Kerepesi (maRákóczi) út világáról kapunk képet. A harmadik szövegblokk az Uránia Tudományos Színházműködésére koncentrál. Új megközelítésben mutatja be az intézmény programját Perényi Rolandtársadalomtörténész. Magyar Bálint 1966-os némafilmtörténetének friss jegyzetekkel ellátottrészlete az Uránia filmgyártásának dimenzióit vázolja, míg A táncz keletkezéstörténete a korabelisajtó beszámolóin keresztül elevenedik meg. Az intézmény szűkebb értelemben vett teátrumimúltjának részleteiről - színiakadémiai vizsgaelőadásokról, sztárfellépőkről és társulativendégszereplésekről - Gajdó Tamás színháztörténész nyújt áttekintést. A leghosszabb időszakot, bőszáz év fejleményeit az Uránia mozi-múltjára összpontosító negyedik fejezet öleli fel. A tízes évekmélyreható változásait, a mozivá válás folyamatát Buglya Zsófia filmesztéta világítja meg. BarkócziJanka filmtörténész a német érdekkörbe tartozó UFA-Uránia 1930-tól 1944-ig tartó drámai időszakátdolgozza fel. Murányi Gábor történész a második világháborút követően a kommunista pártkezelésébe vett Uránia programjának erőszakos szovjetizálásáról ír. Az ötvenes évek filmkultúrájábanForgács Iván és Varga Balázs filmtörténészek jelölik ki az Uránia helyét, egyfelől a korszak barátifilmkultúrákat reprezentáló filmheteinek, másfelől az új magyar filmek premierjeinek eminenshelyszíneként mutatva be a mozit. Az ezt követő évtizedeket, amelyekben a filmszínház besimul azegy kézbe vett fővárosi mozik állományába, a filmtörténész Kelecsényi László visszaemlékezése idézifel. Végül az olvasó bepillanthat a Nemzeti Filmszínház kulisszái mögé. A gyors eligazodástmegkönnyítendő, a kötetet kronológiai áttekintés zárja.Az ismeretlen Uránia - Fejezetek egy filmszínház történetéből című könyv a Nemzeti FilmszínházNonprofit Kft. kiadásában, a Méry Ratio kiadó gondozásában, a Nemzeti Kulturális Alaptámogatásával jelent meg, és a kiadó forgalmazásában lesz kapható. A könyvbemutatóra aközeljövőben, a pandémia alakulásának függvényében kerül sor.


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Nagyszombat