Az én Édesanyám

Édesanyám emlékére.

 



Az én ÉDESANYÁM...
kandracs roza

Süt nap, éled a világ, 
csak te fekszel, édesanyám. 
Fejed felett virágkoszorú, 
lehet ezer minden szomorú. 
Tulipán, orgona búbját  
földre hajtja. 
Mert kinek szól, 
az már nem láthatja. 
Ülök sírod mellett, 
eszem a múltban jár. 
Mikor még nekem is „volt” 
ÉDESANYÁM. 
Szava halkan szólt, 
ha dicsért vagy szidott. 
Keze közben fejemen matatott, 
mert szeme közben kedvesen mosolygott.
Ittam minden szavát, 
bíztam benne nagyon. 
Ő volt az én óvó angyalom. 
Már beteg volt nagyon, 
ölelte két karom. 
De tudtam, hogy meg már nem válthatom. 
Egy forró nyári éjjel 
elment s itt hagyott. 
Nem maradt más,  
csak sírás, fájdalom. 
Most itt ülök virágözön között, 
képzeletemben élsz,  
ami mindig örök. 
Fejem felé szürke felhők szállnak, 
de vissza nem hozták 
az ÉDESANYÁMAT.


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Kandrács Róza
#7. 2013. november 3. 13:06
Kedves Arany..szomorú,hogy nem tudtad meg milyen az anya leánya kapcsolat. De a te kicsidtől vissza kapod ezt az érzést. Szeretettel Róza
Arany
#6. 2013. november 2. 20:18
Drága Róza!

Szívszaggatóan szép vers, amit az édesanyádról írtál.
Kicsit irigyellek is, hogy volt szerencséd átélni azt a csodálatos érzést, hogy van Édesanyád.Nekem ez nem adatott meg.
Csak remélhetem , ha én elmúlok, az én kicsikém is hasonló szépeket ír majd rólam.

Versedből érzem, mennyire szeretted!
Ölellek.
Arany
Kandrács Róza
#5. 2013. november 2. 18:58
Kedves Nettikém..köszönöm neked is ,hogy olvastál. Szeretettel látlak nálam minden írásomnál...Róza
Kandrács Róza
#4. 2013. november 2. 18:56
Kedves Answer....Köszönöm ,hogy velem voltál fájó emlékezésembe is...Róza
Answer
#3. 2013. november 2. 17:13
Megható!
-netti-
#2. 2013. október 31. 21:46
Megindító vers. Gyönyörűen összefoglalta érzéseit benne, édesanyja biztosan büszke lenne magára. Részvétem fogadja. Sok sikert!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek