Áprilisi fagyok 10.

A termet jótékony félhomály uralja, nem kell mindenkinek mindent látni,

 

Karakas Bori éppen csak kilép néhány másodpercre, az erkélyre, és máris visszalép a lakásba, mert rettenetesen hidegnek érzi az időjárást, ahhoz képest, hogy másnap már május lesz. Túl van a vacsorán, az a kérdés, mit vegyen fel, amiben csinos is, és nem is fázik.

Elméletileg a Borostyán étterem a város elitjének a találkozóhelye, magasak az árak, kicsik az adagok, igaz, elegáns a személyzet, modern a környezet. Tartozik hozzá egy rendezvényterem, amely legalább akkora, mint maga az étterem, és abban rendezik Dani osztályának bankettjét is. Vacsora után éjfélig szól a gépzene, melyre lehet táncolni, ám a pincéreknek még így tíz óra felé is sok a dolguk, nem győzik hordani az ifjaknak az italokat. Az idősebb tanárok szép sorban elszállingóztak, ám Fótos Feri kitart tanítványai mellett, már össze is tegeződött velük. A különtermet nem lehet hermetikusan lezárni az étteremtől, ezért a vendégek egy része átszivárgott a mulatozó maturálókhoz, akik nem bánták a dolgot, csak fizessenek nekik egy-két kör italt.

Dr. Kardos Karolina is a beszivárgók közé vegyült és eleinte csak a fal mellett álldogálva figyelte az eseményeket, majd vett egy mély lélegzetet, és odament Fótos Ferihez, aki meglepődött, majd maga mellé ültette, töltött neki egy pohár pezsgőt és közölte, hogy ha már utána jött, akkor segíthet neki megtáncoltatni a srácokat, ő vállalja a lányokat, de a fiúkkal Karolinának kell ropnia a táncot. Józan embert kizárólag a személyzet körében találni, a diákok is, és a hozzájuk csapódott kíváncsiskodók is alaposan felöntöttek a garatra, ezért az osztályfőnöküket és a menyasszonyát kézről kézre adogatták.

A termet jótékony félhomály uralja, nem kell mindenkinek mindent látni, elég, ha a saját poharukat megtalálják, ám az sem nagy vétek, ha a másét veszik kézbe, csak legyen benne ital.

Bori a kocsiban hagyja a kabátját, tíz métert kibír a nélkül is, főleg ha futva teszi meg a távolságot. Az étteremben mindössze két asztalnál ülnek vendégek, rájuk egy pincér figyel, mindenki a különteremben szorong. Gyorsan hozzászokik szeme a gyér világításhoz és pillanatok alatt áttekinti a helyzetet. Nagy körben állnak a gyerekek, a kör közepén két pár táncol, akiknek a partnerei kétpercenként váltják egymást, az egyik táncoló Fótos Feri, a másik meg Karolina! Hiába nézi kétszer is végig a közönséget, Ferin kívül már nincs több tanár a társaságban, ezért is engedhetik el magukat ennyire. Odamegy a lányokhoz, sugdos nekik valamit, amin jót derülnek, majd a következő kétpercnyi táncra átveszi Ferit, akinek kell néhány másodperc, mire kapcsol, hogy ki az új partnere. A fiúk pedig szünetet tartanak Karolinával, a helyére kísérik, leültetik és töltögetik neki a pezsgőt, miközben szóval is tartják.

Lassan megtelik táncolókkal a terem, már nem figyelik őket árgus szemekkel a diákok, talán nem is nagyon különböznek tőlük, Bori és Feri csak egy pár a sok közül. Pihentetésként lassú szám következik, és az étteremből átjött párok is táncra perdülnek.

Danika sem teljesen józan, bár a szalonspicchez elég alkohol mennyiségnél alig ivott többet. Megcsörren a telefonja, de alig érti az anyja hadarását, ki kell mennie az étterembe, hogy megértse, miről van szó. Sápadtan tér vissza, kéri Dorinát, hogy készülődjön, mert el kell menniük, majd némi hezitálás után a csókolózó nővéréhez megy, megveregeti a vállát:

-       -  Bori, azonnal el kell mennünk, telefonált Anya, hogy Gyula bácsit mentővel behozták a kórházba!

Megfordul Borival a világ!

-        - Veletek megyek! – ajánlkozik Fótos Feri, ám Daniban kevésbé munkál az alkohol, és úgy érzi, nem lenne ildomos éppen most felfedni a család előtt Bori szerelmi viszonyát.

-       -  Maradj, tanár úr, majd telefonálunk! – nyugtatgatja osztályfőnökét és máris tereli kifelé a lányokat. – Akarod, hogy vezessek? – kérdezi nővérétől, aki izgalmában megszólalni sem bír, csak rázza a fejét.

-        - Nem, Dani, te nem vezethetsz, mert ittál!  Inkább hívjunk taxit!

Végül Bori kocsijával mennek, kissé kapkodva vezet a lány és hiába faggatja Danikát, a fiú sem tud többet. Cudar hideg az idő, míg a kocsiig sétálnak, Danikából elszáll az alkohol.

A kórházban a kisírt szemű Eszter csak annyit mond, hogy komoly a baj, ám a részleteket ő maga sem tudja, csak az biztos, hogy vizsgálják Gyulát az orvosok és már behívták Perlaki professzor urat is.

-         -Hiszen Perlaki professzor úr a papám barátja! – kiáltja Dorina és azonnal hívja is édesapját.

Perlaki professzor úr az ország legjobb fővárosi kórházából került ide, a megyei kórházba, mert az alacsony, vékony ember összepattant az egészségügyi kormányzattal, az egészségügy finanszírozásának kérdésében, ám hiába hívták az USA neves kutató kórházába, nem ment, mert magyar és neki itthon a helye. Már úton volt a kórházba, amikor felhívta Lakatos Lojzi, hogy tudassa vele, a jövendőbeli nászurát kell műtenie.

-         -Na és? Ahhoz, hogy a nászurad lehessen, élnie kell! Ne zavarj, nálam nincs protekció!

Meglepődik Lojzi, hogy mert vele így beszélni a gyerekkori barátja, aztán elneveti magát, mindig ilyen volt! Azért mégiscsak jól tette, hogy felhívta a figyelmét betege kilétére, legalább a műtéthez jó statisztériát kér maga mellé, mert, hogy Karakas Gyulát meg kell műteni, ahhoz kétség sem fér, ezt bizonyítja az is, hogy Perlakit behívták a kórházba.

Magasra hág a professzor adrenalin szintje, s amint meglátja a sebészet előtti folyosón toporgó családtagokat, mogorván rájuk kiált:

-        - Magunk a hozzátartozók? Na, akkor mehetnek haza! Eldőlt a műtét kérdése! Majd holnap beszélünk! A viszontlátásra!

Mi az, hogy eldőlt a műtét kérdése? Ezek szerint Gyula tudott a betegségéről és nem szólt senkinek?

-         -Anya, hazamegyünk veled, Kirát nem hagyhatjuk egyedül!

-         -Ugyan, Danika, biztosan vigyáz rá Bözsi néni! Ti csak maradjatok itt, majd hazaviszem Esztert és holnap délelőtt visszajövünk, és együtt megyünk a kórházba! Rendben?

 

 

Előző rész...

 

Következő rész...


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek