Anyámért...

A vers 2009- november elsején született...

 

Város zajában keresett menedéket
a fojtogató csend elől
Nem lelte meg a kék madár tollát,
volt sorban hátul
és sokszor járt legelöl...

Zsákutak szélén nem nyílt virág,
világ bajára szúrta bánatát...
A füstkarikákat még szépnek találta...
engem hozott a világra!

Aztán elsietett, mert én is csak sírtam
anyatejért, melegért rimánkodtam...

nem nézett vissza , mert ott járt már a tél...
fagyott könnycseppekben, arcom küszöbén -

 

Sütött a nap,vagy
hó szitált, karácsonyok csengőjébe
bújt el a bánat
sokáig nem láttam anyámat.
Arcomon szerelemvirágok pirultak,
már éppen
arattak...
s felsírt egy kisgyerek,
édesen szívta a mellemet...

 

Messze a nagyvárosok égre nyúlt
kéményei alatt
Egymásnak estek a sejtek.
Szilánkokra szakadt jövő,
jött a félelem, mint idegen betörő -
Kék foltok üvöltöttek a karján...


Betakartam, kezembe vettem
elgyötört bocsánatát...
Ma érte égnek ablakomban a gyertyák...

 

 

A kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Mysty Kata
#10. 2013. május 7. 01:47
Az élet írta sorok, soraid
életrajzzá rendeződtek...
Remek írás.
kata
Juhász Kató
#9. 2013. május 5. 22:25
Megható, és szép megemlékezés.
Ruder - Jana
#8. 2013. február 28. 23:54
Hálásan köszönöm a hozzászólásokat...
Ruder - Jana
#7. 2013. február 28. 23:54
Hálásan köszönöm a hozzászólásokat...
Fer-Kai
#6. 2012. november 3. 12:33
Nagy megértésről, érzékenységről tanúskodik ez a vers.
Csilla
#5. 2012. november 2. 21:29
Nagyon szép versben idézted fel édesanyád feledhetetlen emlékét, kedves Jana.
Answer
#4. 2012. november 2. 20:58
Ez kifogástalan!
Gratulálok!
Mara
#3. 2012. november 2. 20:54
Drága Jana,
ez szívszorongató.
Szeretettel gratulálok: Mara
Juhász Kató
#2. 2012. november 2. 20:18
Nagyon szép, és megható vers, átsüt rajta az anya iránt érzett szeretet.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek