Answer: Nap kacaja

Kicsit megkésett emlékezés Tóth Árpád költőnkről, aki 1886.április 14-én született. Melankólikus hangvételű versei közt talált töredékét tovább gondoltam, ezzel a versemmel emlékezem rá

                     Tóth Árpád

                   Derűt dalolnék

Derűt dalolnék, édesem, tenéked,

Mely, mint az alkony enyhe fénye, reszket,

És édes lánggal, mely gyújt s mégsem éget,

A fák közt még kis, zöld napokat rezget,

Derűt, mely úgy lebeg le könnyű szárnyon,

Szép, tarkarajzú szárnyon, mint a lepke,

Opál színekkel lengve még az árnyon,

Amely a lankadt lombokat belepte...

1917. töredék

                      Answer

                  Nap kacaja

Vidám légy, kedves, mint nap kacaja,

örömét szórva bohó áprilisra,

vagy felhőkanca vattává lett csikaja,

ki a báját kuncogva eltakarja.

Vidám, ha az vagy, mosolyog az ég is,

záporcseppek mind felfelé hullanak,

ha néhány bátor leérkezik mégis,

tátika orcáján csordulva mulat.

Vidám szellő bája rajzoljon körbe,

s hogy megláthasd magad a víztükörbe,

csordogáljon neked kibúvó patak.

Nyújtsatok vidámságot barna szemek,

ó szemek, szemeimbe költözzetek,

lássalak úgy, ahogyan megláttalak.

2014. április