Andor: Szemüveg az asztalon (anyám halálára)

Mindenki visz a szerettei sírjára egy hagyományos, gerberából, krizantémból, vagy őszi rózsából összeállított virágcsokrot. Ezek mellé teszem le évről-évre emlékezésként a hozzá írt búcsulevelemet!

 

Sötét, vastagkeretes, már egy kicsit kopottas - sok dioptriás- szemüveg hever az asztalon elhagyatottan. Vastag üvege arról tanúskodik, hogy viselője már nem fiatal. Ahogy nézem, hirtelen nagy szomorúság lesz úrrá rajtam és ekkor a szemüveg mesélni kezd nekem:

Elmondja, hogyan segítette gazdáját, amikor az nagy igyekezettel hajolt a mérleg fölé, ügyesen méricskélve a lisztet, cukrot, margarint, mert jaj! A süteménynek nagyon finomnak kellett lennie, hogy örömöt okozzon a vendégségbe érkező rokonoknak és barátoknak...

Elmeséli, hogyan párásodott be, amikor gazdája féltő gondoskodással hajolt a karácsonyra készülő töltött káposztás fazék fölé, ellenőrizve, hogy jó-e már és nehogy odaégjen...

Emlékezett rá, hogyan segített, amikor gazdája a varrógép fölé hajolva, párnahuzatokat - az unokáknak kis ruhácskát, - menyének -ahogy ő mondta- "klepetust"- fiának nadrágjára koptatót varrt...

Vagy milyen gondosan készített kesztyűsbábokat szeretett óvodásainak...

Vagy amikor egy ujjal pötyögtetve, csodás bábjátékokat írt a kopott-szalagos, ósdi írógépén...

Vagy amikor unokái fölé hajolva felügyelte, hogyan kacskaringóznak a füzetbe a girbe-gurba betűk

Vagy, vagy... számtalan vagy.

És szeretett, drága nevelőanyám kórházba kerülve letette az asztalra a szemüvegét. Eljött az a nap, amely ellen mindig tiltakozik az emberi tudat, melynek eljövetele sajnos elkerülhetetlen.

89 éves korában csendesen, örökre elaludt az élete utolsó napjáig is tevékenykedő, szorgoskodó, jó kedélyű, rubindiplomás óvónő. Ki tudja, talán az égi óvodában lett hirtelen szükség egy kiváló óvónőre? Tiszta szívvel állhat új Munkaadója színe elé, mert ő mindenkit szeretett és mindenki szerette őt, ha valakitől kapott valamit, mindig kétszer annyi jóval viszonozta.

Elteszem vastag, virágmintás, posztóból készített tokjába a szemüveget. Többé nem szolgál már az öreg jószág - nincs szükség rá.

Gyorsan megtörlöm könnyes szemeimet. Egy férfiembernek nem illik sírni!

Drága, drága anyám, búcsúzom tőled! Isten veled!

 

 

 

2012. november 1.

andor

Vissza a főoldalra
Nyomtatás

Hozzászólások:
andor
#17. 2013. május 6. 00:13
Kedves Barátaim!
Nem győzöm eléggé megköszönni, hogy anyák napjának tiszteletére fölidéztétek, és elolvastátok hozzám legközelebb álló soraimat!
Sok szeretettel Andy
Juhász Kató
#16. 2013. május 5. 22:23
Mennyi szeretet van ebben a megemlékezésben!
Gratulálok!
Eliza Beth
#15. 2012. november 2. 12:51
Köszönjük, Mami! :-))
előzmény: andor hozzászólása, 2012. november 2. 10:41
andor
#14. 2012. november 2. 10:41
Kedves Barátaim!
Köszönöm, hogy olvastatok, és átéreztétek azt a bánatot, amit akkor átéltem. Talán őt is megérintette a búcsúzásom, és a Főnök megengedett neki egy utolsó jótettet. Egy észrevétlen símogatást és egy útravalót az elkövetkezendőkre: "Bemutattad, az igazi bánatérzés közvetítését tudod már, de ezen túl csak vidámakat írjál, hogy mosolyogjanak akik olvasnak, hogy az életet - amig lehet optimistán éljék meg, és élvezzék a nevetés gyógyító erejét!" Persze ez csak egy fikció, de azóta csak zömmel az útmutatása szerint írok. Andy
Ruder - Jana
#13. 2012. november 2. 05:31
Most csak röviden: Megríkattál...
Juhász Kató
#12. 2012. november 1. 23:18
Nagyon megható írás, és igen szoros , bensőséges kapcsolatra utal.
Gratulálok!
Csilla
#11. 2012. november 1. 18:28
Kedves, személyes emlékeket juttatott eszedbe a kicsit kopottas szemüveg.

Megadtad a tiszteletet, és nagyon szépen búcsúztál édesanyádtól, kedves Andy.
Answer
#10. 2012. november 1. 15:33
Igen, van aki megérzi.
Milyen nemes hagyatéka van ennek a gyásznak.
Talán így is akarta ő, és a sors.
Vannak események, amelyek pályára "lökik" az embert.
És talán nem is hiába...
Üdvözöllek Barátom!
előzmény: andor hozzászólása, 2012. november 1. 14:36
andor
#9. 2012. november 1. 14:47
Kedves Mara!
Örülök, hogy itt voltál, még jobban annak, hogy elért hozzád az, amit ez a levél közvetíteni akart!
Szeretettel Andy
előzmény: Mara hozzászólása, 2012. november 1. 14:36
andor
#8. 2012. november 1. 14:44
Kedves Eliza Beth!
Igazad van, az ilyen írások nem bírják el az ömlengést!
Szeretettel Andy
előzmény: Eliza Beth hozzászólása, 2012. november 1. 12:25
andor
#7. 2012. november 1. 14:42
Kedves Fer-Kai!
Köszönöm a látogatásodat, és azt a szokásodat, hogy mindig hagysz magad után egy továbbgondolásra késztető mondatot!
Szeretettel Andy
előzmény: Fer-Kai hozzászólása, 2012. november 1. 12:24
andor
#6. 2012. november 1. 14:36
Kedves Answer Barátom!
Nagyon örülök, hogy elért hozzád a levél hangulata. Csak kiegészítésként megírnám még, hogy érzehette a véget, mert elutazott
Pécsre utolsó élő (öten voltak) testvérétől elbúcsuzni. Kórházba került, és ott halt meg egy szombat délelőtt, én délben értem oda, már elkésve. Akkor este egy boritékra írtam, mint ha diktálták volna ezt a levelet. Ez volt az az írás, amitől fogva én rendszeresen írni kezdtem. Ez volt az ő utolsó ajándéka számomra?!
Szeretettel Andy
előzmény: Answer hozzászólása, 2012. november 1. 10:52
Mara
#5. 2012. november 1. 14:36
Kedves Andor,
nagyszerű formába öntötted érzelemmel telített írásodat. A szemüveg allegóriájáért külön gratulálok: Mara
Eliza Beth
#4. 2012. november 1. 12:25
Szép.
Azt hiszem, ennyi elég is....
Fer-Kai
#3. 2012. november 1. 12:24
Hogy mindezt így megtegye, kellett egy olyan "látás" is, ami nem igényel szemüveget.

Szép jelkép a letett szemüveg.

(Nem is tudom, melyik népcsoportról olvastam, hogy őszintén örvendeznek, amikor valaki elhagyja az árnyékvilágot. Hasonló lehetett a nálunk is ismert halotti tor eredeti értelme.)
Answer
#2. 2012. november 1. 10:52
Kedves Barátom!
Nyugodtan mondhatom, meghatódtam.
Nagyszerű emlékezés a szeretett anyára, aki tisztességesen helytállt a földi életben.
Külön nívót jelent, hogy mindezt egy tárgyon, a szemüvegén keresztül mutatod meg.
Ma, és holnap, mi mindannyian akik élünk, halottainkra emlékezünk.
Írásod méltó ehhez a hagyományhoz.
Jó volt olvasni téged!
Szeretettel: Answer
Hozzászóláshoz jelentkezz be!