Andor: Nostradamus és a bejgli

A történelmen kívül a bejgli is megismétli önmagát

 

A történelem megismétli önmagát. Elég, ha a birodalmak bukására, a világválságok ismétlődésére és a világháborúkra gondolunk. Mindezek bekövetkezését, intervallumát megközelítőleg egy, - a középkorban élt nagy tudósnak - Nostradamusnak 4 és 6 soros versekbe rögzített látomásaiból vélték a ma történelemkutatói megállapítani. Ezek nagy vitákat váltottak ki napjainkban, és a jóslatok egyre több állítása megkérdőjeleződött, sőt, tarthatatlanná vált.

Nostradamus bizony hibát követett el azzal, hogy a nagyléptékű látomásai teljesen lefoglalták képzeletét, mert ezek közül sajnos sok hitelét vesztett lett. Pedig, ha reggelizése közben több figyelmet szentelt volna az általa fogyasztott kelt tésztaféleségre, látomása biztos elárulta volna ennek csodás karrierjét, bejglivé alakulását és az 1800-as évektől való, ma is megállíthatatlan, évenkénti ismétlődését.

Honnan ez a nagy siker? Az elkészítés öröme, finom íze mellett nélkülözhetetlen kelléke a karácsony békés, meghitt hangulatának.

Külsőleg mindegyik egyforma, eltérést csak a töltelékben, és az elkészítésben föllelhető különbségekben találhatunk.

Kiegészítésül fogadja el a kedves olvasó egy bejgli születésének technikáját és leírását a szerző közvetlen közreműködésével!

Miként anno Káin és Ábel leste az áldozati füst terjedését, úgy lessük mi is a karácsonyi bejglit: megkel-e az idén, vagy lapos marad. Az eredménytől függetlenül tovább imádkozunk, és eszeveszett, ám szervezett munka kezdődik, két személyre organizálva.

Az én feladatom a kovász felfuttatása (a felelősséget így rám háríthatja az Igenem, ha nem kel meg a tészta), az összes darálási munka, valamint a töltelék elkészítése. Egyszer véletlenül a máktöltelékbe az előírásos dara helyett véletlenül zselatint szórtam. Na, nem sokat, de a végtermék így is csodálatos volt. Ha nem lett volna olyan drága az alapanyag, most a bőrtalpat kiváltó, rugalmas cipőtalp föltalálójaként ünnepeltethetném magamat. A kihalásomat csak úgy tudtam elkerülni, hogy még nyitva voltak a boltok, és én - ahogy a mesebeli táltos lótól tanultam - úgy rohantam új mákot venni, mint a szél, vagy a szélnél sebesebben, végül a legkedvezőbb megoldást választva; mint a gondolat. Hál' Istennek ez a kis közjáték nem rontotta el a művet - az általam egyébként a dióssal szemben favorizált mákos bejglit.

Néhány szót kell szólni az alapanyagok elkészítéséről is. A lisztet gyúrás előtt langyos helyen kell tartani, felét finom-, a másik felét réteslisztből összekeverve. És még 100 praktika, amit a mesterek úgy tartanak titokban, mint a Pickszalámi, vagy az Uniqum összetevőinek, technológiájának a titkát. A további műveletekről ezért nem írok, mert az mindenkinek személyes, szent ügye, amibe beleszólás nincs!

A sütés előtti utolsó művelet a hűtés, ez nem feltétlenül a frigót jelenti, megteszi a hideg éléskamra is, akinek van. A hűtés előtt ajánlatos a bejglit tojásfehérjével bekenni, ettől a nagykönyvek szerint szép, márványos lesz a színe.

A mi bejglink - dacára a hűtésnek és kenegetésnek - jól sikerültnek mondható, nem rosszabb, mint a sokévi átlag. Váratlan nehézséget csak az okozott, amikor a Vészhelyzet c. TV filmsorozatból tanult módszerrel 1,2,3-mat számolva áthelyeztük a mákost a gyúródeszkáról a tepsibe. Ekkor kicsit megroppant a dereka.

Aztán reggel arra ébredek, hogy a szobába bekúszik a sülő bejgli semmihez nem hasonlítható kellemes illata, mely nélkülözhetetlen kelléke a karácsony hangulatának. A mi bejglink nem lett szép, fölvágva, a töltelék közt imitt-amott látható a tésztája is, és ezt az egész képződményt a repedések fogják össze. De nagyon fiiiinom!

 

Jó bejgli sütést kívánok!

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Csilla
#8. 2013. december 28. 20:01
Kedves Andy!

A te írásaid olyanok lennének humor nélkül, mint a mákos bejgli mák nélkül :)))

Drága Édesanyám, amikor még tudott bejglit sütni, és nem sikerült szépre, kidőlt az oldala, mindig azt mondta, hogy a liszt az oka.......de egyébként is nem a külcsín a fontos, hanem a belbecs, igaz?

Azt tudod, hogy karácsonykor a bejgli miért 'kötelező'?
A diós elűzi a rontást, a mákos gazdagságot hoz a jövő évre :)

Kívánok Neked és Mindenkinek 2014-re jó egészséget, vidámságot, lelki gazdagságot és sok-sok örömet.

Szeretettel:

Csilla
andor
#7. 2013. december 25. 00:31
Kedves Barátom!
Köszönöm a látogatást, és a jókívánságot, valamint a kedves emlékébresztőt: elmúla vizkereszt, de nem múlt el a bejgli...!
Sok szeretettel Andy
előzmény: Answer hozzászólása, 2013. december 24. 19:41
andor
#6. 2013. december 25. 00:27
Kedves Eliza Beth!
Közlöm, hogy az idei bejgli nem repedt meg!
Csak túl kelt. Ezért szétterülve elhatározta: a diós és mákos bejglik összefognak. Szép példáját mutatták be: rasszizmusnak, faji, töltelékbeli megkülönböztetésnek nincs helye, még a tészták világában sem! Ezért egy mákos mellé szigorúan egy dióst fogyasztok! Nagy szeretettel Andy
előzmény: Eliza Beth hozzászólása, 2013. december 24. 17:17
andor
#5. 2013. december 25. 00:10
Kedves Barátom, Mara!
Tudom, hogy nem vigsztal, azért elmondom, egyik Karácsonykor az Igenem unokázás miatt késésbe volt, ezért elhatároztam, hogy meglepem, és megcsinálom helyette a már előre eltervezett szentjános kenyert, (aki nem ismeri, tészta és különféle gyümölcs darabkák keveréke). Mikor kész volt, túlbuzgolkodva még tettem bele jócskán sütőport, az csak nem árthat? Kugló formába töltöttem a terméket, és betettem a meleg sütőbe. 3 perc se kellellett hozzá, a tészta mint egy léghajó az induláskor, kidagadt az edényből,és a teteje elkezdett szenesedni.
A belseje ehetetlen, nyálkás valami volt. Ki kellett dobni az egészet! Azóta se csináltam szentjános kenyeret és megtanultam a sütőpor használatát is. Na erről ennyit!
Sok szeretettel Andy
előzmény: Mara hozzászólása, 2013. december 24. 16:02
Answer
#4. 2013. december 24. 19:41
Volt idő, amikor a beigli minden karácsonyi közbeszédnek tárgya volt.
A tésztája, a tölteléke (újításként akár szilvás, narancsos/?/), az elkészítés fortélyai.
Azt hiszem a klasszikus "nagymamás" a legjobb.
Örömmel olvastalak Barátom!
Boldog karácsonyt kívánok!
Eliza Beth
#3. 2013. december 24. 17:17
Csodás bejgli lehet, amit a repedések tartanak össze :-)))
Mara
#2. 2013. december 24. 16:02
Drága Andor!
Szokásodhoz híven, az írásod hangos kacagást váltott ki belőlem, pedig most nem igen van kacaghatnékom.
Képzeld, nem csak Te, de én is kis híján feltaláló lettem. Azt mondták nekem a kakaós pitét mindenki megsüti könnyen,és finom.Ha mindenki, gondoltam én, akkor miért ne. Ez volt az első kalácsom. Úgy véltem eleget sült, kivettem, és csak egy baja volt, nem lehetett szeletelni. Nem kemény volt, hanem hajlott mint a gumi, és akkor egészséges fogaimmal megpróbáltam beleharapni, de a gumikalács nem engedte. Csak tudtam volna miként készítettem, olcsó gumigyártást az egész világon alkalmaznák. Mellékesen a kutyám sem ette meg a gumimat

Szeretettel kívánok Neked és kedves családodnak kellemes Karácsonyt, és sikerekben gazdag új esztendőt: Mara.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek